A mai világban a Littke Aurél olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok embert érdekel. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Littke Aurél kíváncsiságot és vitát váltott ki a szakértők és a rajongók körében egyaránt. Az évek során a Littke Aurél bebizonyította, hogy képes vitákat és reflexiókat generálni különböző kontextusokban és tudományágakban, és kulcsfontosságú pontjává vált a modern élet különböző aspektusainak megértésében és elemzésében. Ebben a cikkben a Littke Aurél különböző aspektusait és mai hatását fogjuk megvizsgálni, hogy megértsük jelentőségét és társadalmunkra gyakorolt következményeit.
| Littke Aurél | |
| Született | Littke Aurél János György 1872. december 31. Pest |
| Elhunyt | 1945. október 31. (72 évesen) Szeged |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Polgár Katalin (h. 1913–?) |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Littke Aurél (Pest, 1872. december 31. – Szeged, 1945. október 31.) magyar földrajztudós, főiskolai tanár és igazgató, szakfordító, ismeretterjesztő író.
Littke János borkereskedő és Pucher Georgina fia. Az egyetem befejezése után, 1902-től a Budapesti Tudományegyetem Földrajzi Intézetének tanársegéde, 1908-ig Lóczy Lajos asszisztense volt. Ekkor még elsősorban a földrajz történeti részével foglalkozott.
1913-tól a budapesti Állami Polgári Iskolai Tanítóképző Intézet (Pedagógium) földrajzi tanszékén lett oktató. (1918-ban a tanárképzést főiskolai rangra emelték). Tudományos iskolájából olyan kiváló földrajztanárok kerültek ki, mint Kéz Andor (1891–1968), Marjalaki Kiss Lajos, Udvarhelyi Károly.
1913-tól 1919-ig Bátky Zsigmonddal közösen szerkesztette a Földrajzi Közleményeket. 1918-ban Bátky Zsigmond és Kogutowicz Károly geográfusokkal együtt részt vett a béketárgyalások háttéranyagaként készített Magyarország Néprajzi Térképe szerkesztésében.
1928-ban a tanárképzést a fővárosból Szegedre helyezték: a Pedagógium és az Állami Polgári Iskolai Tanítónőképző Intézet (Erzsébet Nőiskola) egyesítésével ott hozták létre az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolát, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának elődjét. Littke Aurél a főiskola 1928-ban alapított földrajz tanszékének első tanszékvezetője (1928–1938), 1932-től igazgatója volt, 70 évesen ment nyugdíjba. „Az ostromtól megviselt idegzete és az önvád” következtében 1945-ben öngyilkos lett.
Miután tanítani kezdett, nem sokat publikált, minden erejét a tanításra és az főiskolai munkára fordította. Szakfordítóként kiemelkedő teljesítménye Alfred Hettner német földrajztudós alapvető munkáinak magyarra fordítása, illetve részben átdolgozása.
Felesége Polgár Katalin volt, akit 1913. június 30-án Budapesten, a Ferencvárosban vett nőül.