A mai világban a Kovács Alajos állandó érdeklődés és vita téma. Megjelenése óta emberek millióinak figyelmét keltette fel, és számos vitát és döntést befolyásolt különböző területeken. Jelentősége túlmutat a határokon, és jelentős hatást gyakorolt a társadalomra, a gazdaságra és a kultúrára. Ahogy folytatjuk a Kovács Alajos feltárását és megértését, nyilvánvalóvá válik, hogy több nézőpontból és kritikai megközelítéssel kell megközelíteni. Ebben a cikkben a Kovács Alajos által felölelt különféle szempontokat és valóságokat fogjuk feltárni, hogy átfogó és gazdagító jövőképet kínáljunk erről a témáról, amely a jelenlegi világunkban előtte és utána is volt.
Kovács Alajos Ferenc | |
Született | 1877. január 6. Gyöngyöspüspöki |
Elhunyt | 1963. április 14. (86 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | 1.f. Schiller Anna (1881-1915) 2.f. Szalády Mária (1889-1935) 3.f. Horányi Rozália (1898–1964) 4.f. Rákosdi Teréz (1894-1967) |
Foglalkozása | statisztikus, demográfus |
Iskolái | Budapesti Tudományegyetem |
Sírhelye | Farkasréti temető (1-1-48/49) |
A Központi Statisztikai Hivatal elnöke | |
Hivatali idő 1924 – 1936 | |
Előd | Szabóky Alajos |
Utód | Konkoly-Thege Gyula |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács Alajos Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kovács Alajos Ferenc (1943-tól Dolányi-Kovács) (Gyöngyöspüspöki, 1877. január 6. – Budapest, 1963. április 14.) jogász, statisztikus, demográfus, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 1924-től 1936-ig. A Magyar Statisztikai Társaság elnöke, az Országos Statisztikai Tanács másodelnöke, a Magyar–Német Társaság társelnöke, 1920-tól 1948-ig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Középiskolai tanulmányait Budán, az Ilona utcai gimnáziumban és az egri cisztercitáknál végezte, ott is érettségizett.
1898-tól a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa. Részt vett az 1900-as és az 1910-es népszámlálások lebonyolításában, az anyag kiadásában, szerkesztésében, elemzésében. Az I. világháború utáni összeomlást követően részt vállalt a béketárgyalások előkészítésében, sőt a Magyar Békeküldöttség szakértőjeként részt is vett a tárgyalásokon Neuillyben. Az 1920-as népszámlálást Kovács Alajos irányításával folytatták le. Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Székfoglaló előadását „Népünk nyelvismerete” címmel tartotta. Több nemzeti statisztikai társaság (mexikói, finn) tiszteletbeli tagjává választotta.
1923-ban a Népszövetség egészségügyi osztályának tanfolyamára Genfbe küldték. 1924-ben a Hivatal aligazgatójának nevezték ki, majd Szabóky Alajos távozása után helyettes államtitkári ranggal a Hivatal igazgatója lett. 1926-ban a Ferenc József Tudományegyetem tiszteletbeli doktorává avatta. Ebben az évben választották a Nemzetközi Statisztikai Intézet rendes tagjává. A két világháború között a névmagyarosítás egyik élharcosa volt.
1930 októberében a kormányzótól megkapta a Corvin-koszorút. 1936-ig állt a KSH élén. Nyugdíjazásakor államtitkári címet kapott. Munkássága főként a demográfia területére terjedt ki. 1938-ban a bécsi döntéseknél az Imrédy-kormány statisztikai szakértője. Ő készítette elő az zsidótörvények statisztikai megalapozását. Szélsőjobboldali politikai tevékenysége miatt a népbíróság 1948-ban öt év börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Büntetését később két évre mérsékelték, 1950 áprilisában szabadult. Utolsó éveiben teljes visszavonultságban élt.
Dolányi-Kovács Alajos 1963. április 14-én halt meg, sírja a Farkasréti temetőben található.
Halála után hagyatéka a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába került. Dr. Dolányi-Kovács Alajos három fiúgyermeke, Dolányi Tibor, dr. Dolányi Elemér és dr. Dolányi Géza kivándorolt a 2. világháború után Caracasba, Venezuelába ahol letelepedtek.
Dolányi-Kovács Alajos először feleségül vette Schiller Anna Mária (*Budapest, 1881. november 28.–†Budapest, 1915. december 11.) kisasszonyt, Schiller János György, városi mészáros, és Preszlinger Mária lányát. Kovács Alajos és Schiller Anna házasságából születettek a Lóránt, Tibor és Elemér nevű gyermekei. Neje korai halála után, 1916. október 10.-én Budapesten elvette Szalády Mária Jozefa Stefániát (*Budapest, 1889. január 8.–†Budapest, 1935. szeptember 24.), Szalády Géza Elek Antal (*Elek, Arad vármegye, 1864. november 7.-†Budapest, XV. kerület, 1949. április 7.), fürdőgondnok, a Rác fürdő vendéglőjének a bérlője, és a művelt liègei születésű belga Cormann Jozefa hajadon nevelőnő törvénytelen lányát. Szalády Mária nagyszülei, az ismert Szalády Antal (1832-1908), fővárosi pót- és gyógykávé gyáros és kereskedő, és csorvási Szabó Júlia (1845-1880) voltak. A második felesége halála után, Kovács Alajos 1936. március 11.-én Budapesten házasságot kötött Horányi Rozáliával (*Gyömrő, 1898. június 2.–†Budapest (XI. ker.), 1964. október 26.), Hornicsek János és Püpori Julianna lányával. Később Kovács Alajos elvált Horányi Rozáliától és majd 1939-ben elvette a negyedik feleségét Rákosdi Teréziát (*Budapest, 1894. február 5.-†Budapest, 1967. december 27.), Sweichoffer Jakab és Weisz Jozefa lányát.