Jelenleg a Philip Warren Anderson különböző területeken nagy jelentőséggel bír, és jelentős hatást gyakorol a társadalomra. A Philip Warren Anderson megjelenése óta számos vitát és elmélkedést váltott ki, így az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődésének témája lett. Befolyása a kulturális és gazdasági szempontoktól a politikai és környezetvédelmi szempontokig terjed, ami bizonyítja mai fontosságát. Ebben a cikkben elemezzük a Philip Warren Anderson hatását és a különböző forgatókönyvek kialakításában betöltött szerepét, hogy jobban megértsük a mai relevanciáját.
Philip Warren Anderson | |
Született | 1923. december 13. Indianapolis, USA |
Elhunyt | 2020. március 29. (96 évesen) Princeton |
Állampolgársága | amerikai |
Foglalkozása | |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Princetoni Temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Philip Warren Anderson témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Philip Warren Anderson (Indianapolis, Indiana, 1923. december 13. – Princeton, New Jersey, 2020. március 29.) Nobel-díjas amerikai fizikus.
Anderson Indianapolisban született és az illinoisi Urbanában nőtt fel. 1940-ben érettségizett a University Laboratory középiskolában. Ezután a Harvard Egyetemen tanult John Hasbrouck van Vleck tanítványaként. 1949-től 1984-ig a Bell Laboratóriumban dolgozott New Jersey-ben.
1967-től 1975-ig az elméleti fizika professzora volt a Cambridge-i Egyetemen. 1977-ben „a mágneses és rendezetlen rendszerek elektronszerkezetére vonatkozó elméleti vizsgálataiért” neki ítélték a fizikai Nobel-díjat, megosztva Sir Nevill Francis Mott-tal és John H. van Vleckkel. 1982-ben megkapta a National Medal of Science-t. 1984-ben visszavonult a Bell Laboratóriumból, és a fizika professzora volt a Princetoni Egyetemen.