Klaus von Klitzing
Ma a Klaus von Klitzing a modern társadalomban nagy jelentőségű téma. A Klaus von Klitzing jelentősége az elmúlt években nőtt, és a mindennapi élet különböző aspektusait érinti. A politikától a technológiáig, a kultúrán és a gazdaságon keresztül a Klaus von Klitzing meghatározó tényezővé vált a globális döntéshozatalban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Klaus von Klitzing hogyan befolyásolja életünk különböző területeit, elemezzük hatását, és különböző perspektívákat mutatunk be erről a ma oly jelentős témáról.
| Klaus von Klitzing | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1943. június 28. (80 éves) Németország, Reichsgau Posen, Schroda (Mai Lengyelország) |
| Ismeretes mint |
|
| Nemzetiség | német |
| Iskolái |
|
| Pályafutása | |
| Szakterület | fizika |
| Tudományos fokozat | doktorátus |
| Jelentős munkái | Quantum Hall-effektus |
| Szakmai kitüntetések | |
| |
| Klaus von Klitzing weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Klaus von Klitzing témájú médiaállományokat. | |
Klaus von Klitzing (Schroda, 1943. június 28. –) német fizikus, aki a kvantum Hall-effektus felfedezésével vált ismertté, s amiért 1985-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat.
Tanulmányai
Klitzing 1962-ben a quakenbrücki Artland középiskolában érettségizett. Ezután a Braunschweigi Műegyetemen tanult fizikát, és 1969-ben itt szerzett diplomát. Tanulmányait ezután a Würzburgi Egyetemen, Gottfried Landwehr vezetése alatt folytatta. PhD tanulmányának a következő volt a címe: A Tellurium galvanomágneses tulajdonságai erős mágneses térben. Ezt 1972-ben megvédte, majd 1978-ban habilitált.
Kutatás és karrier
Pályafutása alatt az Oxfordi Egyetem Clarendon Laboratóriumában és Franciaországban a grenoble-i Mágnesteres Laboratóriumban (ma LMCM) dolgozott. Itt addig folytatta munkáját, míg 1980-ban ki nem nevezték a Müncheni Műegyetem professzorává. 1985. óta ő a stuttgarti Max Planck Szilárd Állapot Kutatási Központjának az egyik igazgatója.
A von Klitzing-állandó, RK = h/e2 = |25812,807557(18) Ω róla lett elnevezve, és ezzel állítanak emléket annak, hogy felfedezte a kvantum Hall-effektust. Ezen kívól szerepel a National Institute of Standards and Technology Állandók, Egységek és Bizonytalanságok Jegyzékében. Az állandó reciproka megegyezik a kvantumos vezetőképesség értékének felével.
Klitzing 2015-ös kutatásainak középpontjában az alacsony dimenziójú elektronrendszerek tulajdonságai állnak, melyek alacsony hőmérsékleten és nagy mágneses térben jellemzőek rájuk.
Elismerések és kitüntetések
Von Klitzinget több elismeréssel és kitüntetéssel is jutalmazták, ezek közé tartoznak az alábbiak:
- 1981 Walter Schottky Díj
- 1982 Hewlett-Packard-díj
- 1985 Fizikai Nobel-díj
- 1985 Élethosszig tartó igazgatói állás a Max Planck Institute for Solid State Research élén
- 1986 Baden-Württemberg Érdemrendje
- 1988 A Karl-Marx-Stadti Műegyetem díszdoktora
- 1988 Dirac-medál
- 1992 A Bathi Egyetem tiszteletbeli doktori kinevezése
- 1999 A Német Fizikai Társaság tiszteletbeli tagja
- (ForMemRS)
- 2005 A Brunswicki Tudományos Társaság Carl Friedrich Gauss Medálja
- 2006 Az Oldenburgi Egyetem díszdoktora
- 2007 A Kínai Tudományakadémia tagja
- 2007 A Főpapi Tudományakadémia tagja
- 2009 Osztrák Tudományos és Művészeti Kitüntetés
- 2012 Müncheni Műegyetem kitüntetett professzora
- A Professor von Klitzing Strasse Quakenbrückben és Klaus von Klitzing Strasse Landauban egyaránt von Klitzing után lettek elnevezve.
Jegyzetek
- ↑ Archiválva 2004. szeptember 18-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ a b Professor Klaus von Klitzing ForMemRS. Royal Society. .
- ↑ Archiválva 2004. április 6-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Klaus von Klitzing. Nobel-winners.com. (Hozzáférés: 2015. november 6.)
- ↑ (1980) „New Method for High-Accuracy Determination of the Fine-Structure Constant Based on Quantized Hall”. Physical Review Letters 45 (6), 494–497. o. DOI:10.1103/PhysRevLett.45.494.
- ↑ Fundamental Physical Constants—Extensive Listing. Physics.nist.gov. (Hozzáférés: 2015. november 6.)
- ↑ Honorary Graduates 1989 to present. bath.ac.uk. University of Bath. . (Hozzáférés: 2012. február 18.)
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2018. augusztus 16.)
- ↑ Reply to a parliamentary question (german nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2012. december 10.)
