Kapca (Szlovénia)
Ebben a cikkben mindent megvizsgálunk a Kapca (Szlovénia)-ről és a mai világra gyakorolt hatásáról. A Kapca (Szlovénia) egy olyan téma, amely különböző korú, nemű és kultúrájú emberek figyelmét felkeltette. A történelem során a Kapca (Szlovénia) viták, viták és ünneplések tárgya volt. Megérkezése óta a Kapca (Szlovénia) döntő szerepet játszik a kapcsolatainkban, a munkánkban és az életünkben. Ebben a cikkben elemezzük a Kapca (Szlovénia) különböző aspektusait, az eredetétől a kortárs társadalomra gyakorolt hatásáig. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Kapca (Szlovénia) lenyűgöző világában, és fedezze fel mindazt, amit ez a jelenség kínál!
| Kapca | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Lendva |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1291 |
| Polgármester | Anton Balažek |
| Irányítószám | 9220 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 391 fő (2020. jan. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 165 m |
| Terület | 6,01 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 33′ 13″, k. h. 16° 22′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 13″, k. h. 16° 22′ 48″ | |
Kapca (szlovénül: Kapca) magyarok lakta falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendva községhez tartozik.
Fekvése
Lendvától 6 km-re nyugatra, a Mura bal partján, a Muraszombat-Lendva főút mellett fekszik.
Története
Területén már az ókorban is éltek emberek. Ezt bizonyítják a határában található római kori halomsírok.
A települést 1291-ben "Capcha" alakban említik először. 1381-ben "Kapcha", 1524-ben "Kapcza" néven szerepel. 1379-ben az alsólendvai Bánffy család kapta I. Lajos magyar királytól adományként. 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690-ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.
A település hagyományos háziipara volt a kosárfonás mellett a vászonszövés, neve is ezzel van összefüggésben.
Vályi András szerint " KAPCZA. Elegyes tót falu Szala Várm. földes Ura Hert. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Alsó Lendvához közel, és annak filiája, Mura vize mellett, mellynek ki öntései alkalmatlaníttyák; de másként 282jó termékenységű, határja van."
1910-ben 725, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovén kisebbséggel.
Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 450 lakosa volt.
Nevezetességei
- Neogótikus kápolnája a 20. század első harmadában épült.
- Római kori halomsírok.
Jegyzetek
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
Források
- Slovenija - turistični vodnik (Založba Mladinska Knjiga, 1995) 490. oldal
Külső hivatkozások