A mai világban a Tormás (település) olyan kérdés, amely jelentős jelentőségűvé vált a társadalomban. Megjelenése óta a Tormás (település) emberek millióinak figyelmét ragadta meg világszerte, és vitákat és vitákat váltott ki a következményeiről és következményeiről. Hatása kiterjed a mindennapi élet különböző területeire, személyes és globális szinten egyaránt. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Tormás (település) különböző aspektusait, elemezve eredetét, időbeli alakulását és mai hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Tormás (település) hogyan hatolt át különböző területekre, és hogyan alakította át felfogásunkat és viselkedésünket.
Tormás | |||
A felsőkövesdi harangláb | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Hegyháti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bagány József (független) | ||
Irányítószám | 7383 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 247 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 10,81 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 24,7 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 13′ 49″, k. h. 17° 59′ 29″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 49″, k. h. 17° 59′ 29″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tormás témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tormás (németül: Krendorf) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
A község Baranya vármegye északi-északnyugati részén, a Mecsek erdős domjai között fekszik. Északról Gödre, keletről Baranyaszentgyörgy, délről Bakóca, nyugatról Szágy falu határolja. A megye egyik legősibb települése. A megyeszékhelytől való távolsága 38-40 kilométer. Megközelíthető Pécsről, illetve Kaposvár felől a 66-os főúton, amelynek minősége jó. Ezen az úton haladva Baranyajenő község után ágazik le a 66 101-es számú bekötőút Baranyaszentgyörgyön át Tormásra, ahonnan még további 6 kilométeren át haladva, Szágynál véget ér. A falut naponta öt autóbuszjárat-pár érinti.
Jellemző és jól kiaknázható az erdő-, valamint a vadgazdálkodás. A település közvetlen közelében található erdőségek értékes fa- és vadállományával, Felső- és Alsókövesden erdészházakkal, az alsókövesdi halastórendszerrel, a nagymátéi vadász vendégházzal a jövőben jelentős turisztikai vonzerő lehet. E szerepkör a szomszédos községekkel összefogva jól kiépíthető.
Tormás Árpád-kori település, nevét Árpád fejedelem unokájától, Tormástól kapta, akinek itt birtoka volt. Mások a torma növénynév -s képzős származékának tartják és szerintük vadtormával benőtt helyre utal.
A falu a török hódoltság végére elnéptelenedett. 1714-ben kezdett benépesedni a környékbeli falvak magyar lakóiból. A 19. század húszas éveiben telepedtek le az első németajkú lakók. Arányuk 1890-re elérte a 23%-ot 1930-ban 575 magyar és csupán 26 német anyanyelvű lakosa volt. A németek kitelepítése a falut is érintette. 1970-ben 411 magyar és 44 német anyanyelvű lakta.
A település lakói római katolikus vallásúak. Templomukat 1932-ben Szent Vendel apát tiszteletére szentelték fel.
Ásatások bizonyítják, hogy római hadiút is vezetett területén. A rajta végig húzódó Szágy-patak Sásdon ömlik a Baranya-csatornába ami Dombóváron éri el a Kapos folyó vízét. Van új faluháza ami a rendszerváltás kezdetén épült. Található még óvoda, korcsolyapálya, játszótér, focipálya, park, Tölgyfa büfé, templom, ami régen csak imaházként szolgált.
Álló, háromszögű pajzs vörössel és kékkel hasított mezejében alul zöld hármas halom. A vörös mezőben a szélső halmon ágaskodó, balra fordult lován ülő és hátrafelé nyilazó, tolldíszes süveget viselő vitéz ezüsttel, lefajzott arany íjjal és oldalán nyíltartó arany tegezzel. A lovast a pajzs felső sarkában arany csillaggal kíséri. A kék mezőben a halmok vonalából növekvő helyzetben Szent Vendel szembefordult alakja arannyal, jobbjában bottal, balját vállán átvetett tarisznyáján nyugtatja. Kalapos fejét dicsfény övezi. A szent előtt jobbra fordult, fejét hátravető bárány ezüsttel. Szent Vendel alakját a pajzs felső sarkában növekvő ezüst holdsarló kíséri. A címerpajzsot két oldalról egy-egy, szárukon alul keresztbe tett és hat-hat arany kalászból álló búzakoszorú övezi. A címer alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok végződésű íves arany szalagon feketével nagybetűs "TORMÁS" felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.
Év | Lakosok száma |
---|---|
1960. | |
2001. | |
2002. | |
2005. | |
2006. |
A település népességének változása:
Lakosok száma | 300 | 285 | 285 | 250 | 226 | 255 | 247 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 22,1% cigánynak, 17,4% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,8%, református 3,7%, felekezeten kívüli 7,4% (12,8% nem nyilatkozott).