Népsűrűség
A mai világban a Népsűrűség releváns témává vált, amely mindennapi életünk különböző aspektusait érinti. Befolyása nyilvánvaló olyan területeken, mint a gazdaság, a politika, a társadalom és a kultúra. A Népsűrűség-től heves vitát váltott ki, amely mélyrehatóan igyekszik megérteni a következményeit és következményeit. Ahogy a Népsűrűség egyre fontosabbá válik, kulcsfontosságú, hogy elemezzük különböző oldalait, és megértsük, hogyan hatnak a valóságunkra. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Népsűrűség különböző aspektusait és mindennapi környezetünkre gyakorolt hatását.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A népsűrűség adott területegységre jutó lakosok száma, általánosan elfogadott mértékegysége a fő/négyzetkilométer (fő/km²), habár ezen a „nyers” népsűrűségen kívül számos változata létezik, melyek elsősorban a demográfusok körében használatosak.
Magyarország átlagos népsűrűsége 105 fő/km² (2019. január 1.), ezzel az EU átlagánál némileg ritkábban lakott országai közé tartozik. A miniállamokat leszámítva Európában Hollandia a legsűrűbben lakott ország, 389 fő/km²-es értékkel.
Fiziológiai népsűrűség
A fiziológiai népsűrűség a társadalomföldrajzban használatos mutató, mely a „nyers”, azaz az aritmetikus népsűrűség fogalmától annyiban eltér, hogy figyelembe veszi a tanulmányozott régió felszíni tulajdonságait, mivel a mezőgazdaságra alkalmas területhez viszonyítva studírozza az össznépességet a pontosabb demográfiai analízis végett. A fiziológiai népsűrűség egy adott térség lakossága a megművelhető területével való elosztásával számolható ki. Rendszerint fő/négyzetkilométer mértékegységben kerül kifejezésre. A tetemes fiziológiai népsűrűség a mezőgazdasági területek túlságos igénybevételéről, a termőföld kapacitásának kimerítése veszélyéről avizálhat, míg az alacsony fiziológiai népsűrűség a megművelhető föld sokaságát, illetve a terület lakossága gyérségét jelezheti.
Néhány ország 2002-es népsűrűségi adata
| Ország | Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|
| Ausztria | 100 |
| Belgium | 339 |
| Dánia | 125 |
| Finnország | 15 |
| Franciaország | 108 |
| Görögország | 83 |
| Hollandia | 389 |
| Írország | 56 |
| Luxemburg | 173 |
| Egyesült Királyság | 242 |
| Németország | 231 |
| Olaszország | 189 |
| Portugália | 113 |
| Spanyolország | 80 |
| Svédország | 20 |
| EU15 | 117 |
| Ciprus | 87 |
| Csehország | 129 |
| Észtország | 31 |
| Lengyelország | 122 |
| Lettország | 36 |
| Litvánia | 53 |
| Magyarország | 110 |
| Málta | 1300 |
| Szlovákia | 110 |
| Szlovénia | 98 |
| Bulgária | 71 |
| Románia | 91 |
| Európai Unió | 115 |
| Norvégia | 14 |
| Oroszország | 8 |
| Svájc | 176 |
| Törökország | 90 |
| India | 314 |
| Izrael | 312 |
| Japán | 337 |
| Kína | 135 |
| Dél-Korea | 480 |
| Mongólia | 2 |
| Dél-afrikai Köztársaság | 37 |
| Egyiptom | 70 |
| Amerikai Egyesült Államok | 30 |
| Brazília | 20 |
| Kanada | 3 |
| Mexikó | 53 |
| Ausztrália | 3 |
| Új-Zéland | 15 |
Jegyzetek
- ↑ A népesség térbeli eloszlása. (Hozzáférés: 2019. november 3.)
- ↑ STADAT – 6.1.3. Népsűrűség, települések száma, január 1. (2001–). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. november 3.)
- ↑ Demográfia|Digitális Tankönyvtár (magyar nyelven). www.tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2019. október 31.)
