Ebben a cikkben a Magyarország és a Nagyvilág fontosságával foglalkozunk a mindennapi életben, és feltárjuk a jelentőségét társadalmunk különböző aspektusaiban. A gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Magyarország és a Nagyvilág alapvető szerepet játszik abban, ahogyan a minket körülvevő világgal kommunikálunk. Részletes elemzéssel megvizsgáljuk, hogy a Magyarország és a Nagyvilág hogyan fejlődött az idők során, és hogyan alakítja továbbra is tetteinket és döntéseinket a jelenben. Ezenkívül megvizsgáljuk a Magyarország és a Nagyvilág jövőbeli kilátásait, és azt, hogy miként változhat relevanciája a jövőben. Ennek a cikknek a célja, hogy átfogó és részletes áttekintést nyújtson a Magyarország és a Nagyvilág fontosságáról, és arra kéri az olvasókat, hogy gondolkodjanak el a saját életükre gyakorolt hatásáról.
Magyarország és a Nagyvilág | |
Magyarország és a Nagyvilág 1870. márczius 13-án megjelent számának címlapja | |
Ország | Magyarország |
Alapítva | 1865. október 1. |
Megszűnt | 1884. június 29. |
Főszerkesztő | |
Nyelv | magyar |
OCLC | 499663766 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország és a Nagyvilág témájú médiaállományokat. |
A Magyarország és a Nagyvilág ismeretterjesztő és szépirodalmi képes hetilap volt a 19. század második felében. Kiadták a Deutsch testvérek és 1875. április 4-étől az Athenaeum. Megindult 1865. október 1-jén, hetenként 1 1/2 - 2 nagy íven; szerkesztették: előbb Balázs Sándor, 1866. december 16-tól Frankenburg Adolf, 1867. március 2-től Vértesi Arnold (ideiglenesen 1870. január 2-től április 23-ig Vadnai Károly), 1870. november 20-tól Ágai Adolf, 1880. január 4-től Molnár Antal, 1882. december 3-tól Borostyáni Nándor és Mikszáth Kálmán, 1884. január 6-tól június 29-én történt megszűntéséig Borostyáni szerkesztette.
Melléklapjai voltak: a Pesti Hírlap (1866. december 16-tól szerkesztette Frankenburg, 1867. március 4. és december 30. között Áldor Imre) és a Pesti Hetilap (szerkesztette Csukássy József 1868. január 6. és 1870 júliusa között).