Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Magyarhomorog lenyűgöző világát és mindazt, amit ez a koncepció magában foglal. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig, többféle értelmezésén és különböző területeken történő alkalmazásán keresztül elmélyülünk ebben az izgalmas témában, amely világszerte oly sok ember figyelmét felkeltette. Részletes elemzés és alapos kutatás révén felfedezzük a Magyarhomorog különböző oldalait és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. Nem számít, hogy Ön szakértő a témában, vagy egyszerűen csak kíváncsi, hogy többet megtudjon róla, ez a cikk egy teljes és gazdagító elképzelést kínál a Magyarhomorog-ről. Készülj fel, hogy elmerülj ebben az izgalmas univerzumban!
Magyarhomorog | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
Járás | Berettyóújfalui | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Barabás Károlyné (Fidesz-KDNP) | ||
Irányítószám | 4137 | ||
Körzethívószám | 54 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 722 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 22,72 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 39,57 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 01′, k. h. 21° 33′Koordináták: é. sz. 47° 01′, k. h. 21° 33′ | |||
Magyarhomorog weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarhomorog témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Magyarhomorog község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Biharkeresztestől délnyugatra, Komádi és Körösszakál között fekszik; természetföldrajzi szempontból a Bihari-sík déli peremén, a Kis-Sárrét szomszédságában helyezkedik el.
Szomszédai: észak felől Mezősas, északkelet felől Körösszegapáti (Körmösdpuszta), kelet felől Körösszakál, délkelet felől Biharugra; dél, délnyugat és nyugat felől Komádihoz tartozó területek határolják, északnyugat felől pedig még határos Zsákával és Furtával is.
A településen végighúzódik kelet-nyugati irányban a Biharkeresztes-Komádi közti 4215-ös út, közúton csak ezen érhető el a két végponti település irányából. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi működő vasútállomás a Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal Biharkeresztes vasútállomása.
Magyarhomorog Árpád-kori település. Nevét Humuroc alakban írva már 1214-ben említette a Váradi regestrum egy perrel kapcsolatban, mely során Csőszi falubeliek egy ide való embert latorsággal vádoltak meg. 1322-ben Humuruk, 1273-ban Homrok, 1291-ben Humuruk, 1332-ben Humrugd írásmóddal írták nevét. 1322-ben Humuruk Márton fia Mihály mester birtoka volt, és Tótival volt határos. A 16. században esperességi székhely volt, melyhez 2 alesperesség és 32 plébánia tartozott. 1406-ban Csáky-birtok volt, ekkor Kényes-Homorog néven említették. 1553-ban Kis-Homorog néven a Literaty, a Vémen és a Csáky családok birtoka volt. 1612-ben Buchy Benedek kapta adományba Bethlen Gábor fejedelemtől. 1732-ben a Buday, a Tarsoly, a Kiss, a Szász és a Szabó családok birtoka, az 1800-as évek második felében pedig Buday Anna, Rettegi Zsigmond és György, Fehér Sándor, valamint a Balogh és a Nemes családok birtoka volt. Az 1900-as évek elején a Csáky családnak és a Farkas-örökösöknek volt itt birtoka.
Az 1910-es összeíráskor 1669 lakosából 1475 magyar volt, 183 pedig román. Ebből 1206 református, 379 görögkeleti ortodox, 53 izraelita volt. A 20. század elején Bihar vármegye Biharkeresztesi járásához tartozott. Az 1900-as évek elején a településhez tartoztak még Kenéz, Czifra-Nyésta, Petend, Nagy-Nyésta, Kis-Tóti, Nagy-Tóti, Mogyorós puszták és Boldogasszonytelke is.
Ma puszta,illetve szándóföldekkel teli vidék, egykor azonban egyházas hely, népes település volt. A 13. század végén neve még a püspöki tizedjegyzékben is szerepelt Egyházas-Nyésta néven. 1553-ban még 3 birtokosa volt: Márkus András, Sárándi János és Izsákai Ozsvát. Földjei átlagban 15-20 aranykoronások, földgázkitermelés is zajlik a területen.
Kis- és Nagytóti puszta egykor Tóti néven ikerközség és szintén egyházas hely volt. A 14. század elején Benczencz biharmegyei alispán, később Ivánki váradi püspök testvérei, majd a Csákyak voltak földesurai. Egyházát már 1322-ben is említette egy oklevél.
Boldogasszonytelke 1489-ben még mint község volt említve, mely ekkor a Nadányiak birtoka volt.
Petend mára már elpusztult, egykori egyházas község emlékét őrzi neve. 1552-ben Sasvári Ferenc és Eősi Boldizsár voltak Petend birtokosai.
Magyar régen az ómagyarország létrejötte utáni felzaklatott tömegek által alapított település volt, virágzó gazdasággal a 10. századhoz képest. Kisebb szigetként emelkedett ki a környező települések közül, kisebb őrséggel is rendelkezett. Ebből következik az Árpád-kori leszármazottság a mai lakosok körében.
Időszak | Polgármester | Párt | Megjegyzés |
---|---|---|---|
1990–1994 | Nagy Barna | független | |
1994–1998 | független | ||
1998–2002 | független | ||
2002–2006 | független | ||
2006–2010 | független | ||
2010–2014 | Barabás Károlyné | Fidesz | |
2014–2019 | Fidesz-KDNP | ||
2019–től. | Fidesz-KDNP |
A település népességének változása:
Lakosok száma | 955 | 935 | 922 | 786 | 768 | 722 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 0,9% cigánynak, 0,7% románnak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,9%, református 62,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 16,1% (16,8% nem válaszolt).
2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,8% románnak, 0,1% lengyelnek, 0,1% németnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,9% volt református, 2% római katolikus, 0,7% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 16,8% felekezeten kívüli (28,1% nem válaszolt).
Református temploma 1894-ben épült, Görögkeleti temploma 1880-ban. Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola és Óvoda.