Hídvég (Románia)
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Hídvég (Románia) témáját, elemezve annak eredetét, fejlődését és relevanciáját a mai társadalomban. Bevezetjük az olvasókat a Hídvég (Románia) történetébe és kontextusába, és belemélyedünk annak számos oldalába és dimenziójába, a kulturális hatásaitól a mindennapi életben betöltött következményeiig. Átfogó megközelítésen keresztül megvizsgáljuk a Hídvég (Románia)-ről alkotott különböző nézőpontokat és véleményeket, és olyan panorámaképet nyújtunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük annak jelentőségét a kortárs tájban. Reméljük, hogy az olvasás végére az olvasók teljesebb és gazdagabb megértést kapnak a Hídvég (Románia)-ről, miközben motivációt is éreznek, hogy elgondolkodjanak a saját jelentésén és relevanciáján az életükben.
| Hídvég (Hăghig) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Község | Hídvég |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 527100 |
| Körzethívószám | 0267 |
| SIRUTA-kód | 64407 |
| Népesség | |
| Népesség | 1800 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 617 (2011) |
| Népsűrűség | 59,64 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 490 m |
| Terület | 30,18 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 50′, k. h. 25° 35′Koordináták: é. sz. 45° 50′, k. h. 25° 35′ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hídvég (románul Hăghig, németül Fürstenberg) falu Romániában, Kovászna megyében. Nyáraspatak tartozik hozzá.
Fekvése
Sepsiszentgyörgytől 16 km-re nyugatra, a Székelyföld és a Barcaság határát képező Olt jobb partján fekszik.
Nevének eredete
Nevét a Földvárra menő útnak az Olton itt átívelő hídjáról kapta. Német neve egykori hercegi várra utal.
Története
1332-ben Hydueg néven említik először. A falunak a tatárjárás előtt szász lakossága lehetett, de 1242 után magyarokkal telepítették újra. A falut 1612-ben a brassói szászok, 1658-ban és 1690-ben a tatárok dúlták fel. A 18. század elején a nemesi birtokokra nagyszámú román jobbágy telepedett. 1848. december 24-én itt verte le Puchner tábornok a háromszéki felkelést. 1910-ben 2258 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. 1992-ben 1621 lakosából 811 magyar, 692 román, 109 cigány, 9 német volt.
Látnivalók
- Református temploma román kori eredetű, a 14.- 15. században gótikus stílusban átépítették, majd a 16.-17. században reneszánsz stílusban újjáépítették. A 18. század elején földrengés, 1740-ben tűzvész rongálta meg, melyek után újjáépítették. Tornya 1841-ben épült.
- Ortodox temploma 1854-ben épült.
- A Nemes család kastélya 18 – 19. századi. A család római katolikus kápolnája a 19. században épült.
- A Mikó-kastély barokk része a Bagolyvár 1977-ben a földrengésben megrongálódott, ezért lebontották, az újabb részek 19. századiak.
- A Sárga ház 1606-ban épült, a 19. században átalakították.
- A Kövesdi udvarház 1820 körül épült.
Híres emberek
- Itt született 1585-ben Mikó Ferenc krónikaíró, csíki főkapitány.
- Itt született 1889-ben Nemes János magyar földbirtokos, felsőházi tag.
Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
Kovászna megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}