Brăila megye

A Brăila megye témája emberek millióinak figyelmét és érdeklődését ragadta meg világszerte. Akár mai relevanciája, akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár történelmi jelentősége miatt, a Brăila megye olyan téma, amely vitát, vitát és elmélkedést váltott ki különböző szférákban. A terület szakértőitől a nagyközönségig a Brăila megye őszinte érdeklődést váltott ki, és arra ösztönözte az embereket, hogy tovább vizsgálják következményeit, következményeit és lehetséges megoldásait. Ebben a cikkben elmélyülünk a Brăila megye lenyűgöző világában, és megpróbáljuk feltárni összetettségét, megérteni relevanciáját, és elemezni a mai világunkra gyakorolt ​​hatását.

Brăila megye
Brăila megye címere
Brăila megye címere
Adatok
Ország Románia
RégióHavasalföld
MegyeszékhelyBrăila
JelzésBR
Terület4766 km²
Körzethívószám(+40) 0239
Népesség
Népesség281 452 fő (2021. dec. 1.)
Népsűrűség78 fő/km²
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Brăila megye témájú médiaállományokat.

Brăila (magyarosan: Brajla vagy Braila) Románia egyik megyéje, Havasalföld északkeleti részén. Közigazgatási központja a 234000 lakosú Brăila. Szomszédai keletről Tulcea megye, nyugatról Buzău megye (Bodza), északról Galați megye és Vrancea megye, délről Ialomița megye és Constanța megye.

Demográfia

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a megye lakosságának 90,9%-a román, a legnagyobb kisebbség a roma (2,7%), de élnek itt lipovánok és görögök is. A megyében 60 fő vallotta magát magyarnak.

Földrajz

A megye egésze sík területen fekszik, a Bărăgan-alföldön, amely Románia egyik legjobb gabonatermő vidéke. Keleti oldalát a Duna mossa és szigetet képez itt, a Brăilai Nagyszigetet, itt található a Brăilai lápvidék, amelyet a Măcin, Cremenea és Vâlciu csatornák fognak közre, ezeken a csatornákon keresztül a 70-es években mintegy 80 000 hektárnyi területet csapoltak le a mocsárból.

A megye északi oldalán folyik a Szeret, északnyugati oldalán pedig a Bodza folyó. A Bodza bal partján jelentős limánok képződtek: Jirlău, Amara Buzău, Balta Albă stb.

Délen a Călmănțui folyó jobb partját homokdűnék kísérik.

A Bodza, a Călmănțui, valamint a Ialomița folyók közti lefolyástalan területen sós tavak jöttek létre: Ianca, Plopul, Lacu Sărat, Plașcu, Cotleț.

Éghajlata mérsékelt szárazföldi, síksági jelleggel. Az évi középhőmérséklet 10 °C.

Gazdasága

A megye mezőgazdasági jellegű, az ipar szinte teljesen a megyeközpontra korlátozódik. Iparágai: textil- és élelmiszeripar, mechanikai alkatrészek gyártása.

Brăilának fontos kikötője van, ami valamikor Románia legnagyobb gabonaátrakodóhelye volt.

Az ideérkező kevés turista a megyében főképp Brăilát és Lacu Sărat üdülőhelyet látogatják.

Címere

  • A két világháború között
    A két világháború között
  • A kommunizmus idején
    A kommunizmus idején
  • Jelenlegi
    Jelenlegi

Közigazgatási beosztása

A megyében egy municípium, 3 város és 40 község található.

Városok rang szerint
Címer Municípium Címer Város
Brăila
Făurei
Ianca
Însurăței

Községek

Hivatkozások

  1. ↑ 2021-es romániai népszámlálás
  2. ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS . (Hozzáférés: 2023. április 5.)

További információk

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot