Udvarhelyszék
Ebben a cikkben részletes elemzést végzünk a Udvarhelyszék-ről, feltárva a legfontosabb szempontokat és a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását. A Udvarhelyszék eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig alapvető szerepet játszott különböző kontextusokban, vitákat és vitákat generálva jelentésével és következményeivel kapcsolatban. Ezeken az oldalakon végig fogjuk vizsgálni annak hatását különböző területeken, valamint relevanciáját az emberek mindennapi életében. Kétségtelen, hogy a Udvarhelyszék előtte és utána is volt a történelemben, kitörölhetetlen nyomot hagyva a kultúrában, a politikában, a gazdaságban és sok más területen. Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson, és fedezze fel mindazt, amit a Udvarhelyszék kínál, és hogyan formálta a mai napig a világunkat.
| Udvarhelyszék | |||
| |||
| Egyéb nevei | Scaunul Odorhei | ||
| Fennállás | 12. század - 1876 | ||
| Ország |  Románia, Székelyföld | ||
| Központ | Székelyudvarhely | ||
| Főbb települések | Székelykeresztúr, Szentegyháza | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Vallás | református, római katolikus, unitárius | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 2900 km² | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Udvarhelyszék témájú médiaállományokat. | |||
Udvarhelyszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek. Székelyföld hagyományos központja évszázadokon keresztül, Székelyudvarhely központtal. Számos nemzetgyűlést tartottak itt a székelyek. Egyesek ugyan megkérdőjelezik Udvarhely hagyományos központi szerepét, de a Székelyfölddel vagy a sajátos székely joggal foglalkozó szakembereknél ez nem merül fel. A téma alapos ismerői közül érdemes megemlíteni Bodor György és Bónis György tanulmányait. A Székely oklevéltárban is fellelhető az alábbi: Az 1466. évi zabolai gyűlés határozatai közül meg lehet említeni: „az ítéletükkel elégedetlen fél fellebbezés útján Udvarhelyszékhez, és végül, ha akar, a székelyek ispánjához, és azután a királyi felség jelenlétéhez, e részben a régi szokást fenntartván, mehessen. Hozzáteendő, hogy saját ügyét mindenki a saját törvényszékén vigye, s ne másutt.” (SzO. III. 83-86) 1505. november 20-i székely nemzetgyűlés döntöttek a székely igazságszolgáltatás és bíráskodás kijavításáról, azzal a céllal, hogy el lehessen kerülni az eddigi hiányosságokat és elhatározták az egész Székelyföldre kiterjedő főtörvényszék felállítását. A Székelyudvarhelyen 1555 áprilisában összeült székely nemzetgyűlés korszakalkotó jelentőségű kodifikációs tevékenységet vitt véghez, amikor elfogadta a székely perrendtartási és eljárásjog kódexét. Székelyföld középső részén fekszik, a Kis- és Nagy-Homoród, a Vargyas patakok, valamint a Nagy-Küküllő és a Fehér-Nyikó völgyében, illetve a fölsorolt vizek mellék patakainak mentén. Udvarhelyszéket a 12. század első felében alapították a Biharból ide érkező székelyek. Más történészek szerint a székelyek korábban is a jelenlegi területen éltek, hiszen erről beszélnek a helyrajzi, földrajzi nevek, mint amilyen a Hargita, Réka erdeje, Kadicsa, Máré, Zete, Rapsonné, Tartod, Firtos és Budvár várak. Erről beszélnek a települések nevei is.
1870-ben 98.224 lakosa volt, melyből 36.272 (36,9%) református, 34.729 (35,4%) római katolikus, 22.770 (23,2%) unitárius, 1.942 (2%) görögkatolikus, 1.873 (1,9%) ortodox és 638 egyéb vallású. 95,5% magyar és 3,9% román nemzetiségű.
Udvarhelyszék az 1876-os megyerendezés során szűnt meg. Helyette Udvarhely vármegyét hozták létre. Ma nagyrészt Hargita megye része.
Tájegységei
- Erdővidék (egy része)
- Homoród mente
- Nyikó mente
- Sóvidék (egy része)
Források
- Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 399–400. o. ISBN 963-05-2443-0
- Szekeres Lukács Sándor: Székely Mózes Erdély székely fejedelme
Jegyzetek
- ↑ Konrad Gündisch. „Hauptstädte” – in Siebenbürgen (német nyelven). Böhlau Verlag Wien, 61. o. (1998). ISBN 3205989015
.svg){kind=small}