Ebben a cikkben a Természettudományi Könyvkiadó Vállalat-et különböző nézőpontokból elemezzük, hogy megértsük a hatását a különböző kontextusokban. A Természettudományi Könyvkiadó Vállalat olyan téma, amely az elmúlt években nagy érdeklődést váltott ki, többek között társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális relevanciája miatt. Az elemzés során megvizsgáljuk a Természettudományi Könyvkiadó Vállalat által felölelt különféle dimenziókat, valamint annak időbeli alakulását és a mai társadalomra gyakorolt hatását. Ezenkívül feltárjuk a Természettudományi Könyvkiadó Vállalat körül létező különböző értelmezéseket és véleményeket, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról.
Természettudományi Könyvkiadó Vállalat | |
(könyvsorozat) | |
A Természettudományi Könyvkiadó Vállalat egy kötetének borítódísze (a képen: Heller Ágost: A physika története a XIX. században I–II., 1891–1902) | |
Szerző | több szerző |
Első kiadásának időpontja | 1872–1946 |
Nyelv | magyar |
Témakör | természettudományok |
Műfaj | monográfiák, tanulmányok sorozata |
Részei | 130 kötet |
Kiadás | |
Magyar kiadás | Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest |
Külső hivatkozás | REAL-EOD – az MTA Könyvtárának Repozitóriuma |
A Wikimédia Commons tartalmaz Természettudományi Könyvkiadó Vállalat témájú médiaállományokat. |
A Természettudományi Könyvkiadó Vállalat a 19. század második felének és a 20. század első felének egyik jelentős magyar tudományos könyvsorozata.
A Királyi Magyar Természettudományi Társulat 1841-ben jött létre, és az általa indított Természettudományi Közlöny nagy sikere hívta életre a Természettudományi Könyvkiadó Vállalatot Dapsy László indítványára 1870-ben. Új közönségét — hiszen a Kiadóvállalat könyvei rendes könyvkereskedői forgalomba nem kerültek — a Közlönyhöz hasonlóan ugyancsak azzal hódította meg, hogy kiadványai tartalom, alak és nyelvezet dolgában az ismeretterjesztő munkálkodás példaképei tudtak lenni. Itt jelentek meg a „természettudományok századának" úttörő nagy munkái magyar fordításban. Darwin, Helmholtz, Reclus, Brehm, Stein, Poincaré világképet formáló műveit a Könyvkiadó Vállalat ismertette meg a művelt magyar közönséggel. 1872-től 1928-ig 50 fordított és 35 eredeti, összesen 85 művel 95 kötetben gazdagította a magyar természettudományi irodalmat. Itt jelentek meg a magyar tudósok műveinek válogatott sorozatai is. Hermann Ottó legjelesebb műveit a Könyvkiadó Vállalat adta át a nyilvánosságnak. Lóczy Lajos világirodalmi jelentőségű Kínai birodalmát, Almásy György ázsiai vándorútját és Stein Aurél egyik legérdekesebb felfedezését, a Belsőázsiai romvárosokat innen ismerte meg a magyar közönség. Felbecsülhetetlen azoknak a tudományos monográfiáknak az értéke, amelyek jórészt országos támogatással, mint külön kiadványok jelentek meg. Bartsch, Dada, Entz, Francé, Herman, Horváth, Kohaut, Pungur, Zimmermann zoológiai; Filarszky, Hazslinszky, Hollós, Simonkai botanikai; Hidegh, Inkey, Kerpely, Krenner, László, Maderspach, Pethő, Primics, Szádeczky, Toborffy ásványtani és geológiai; Hegyfoky, Héjjas, Róna, Schenzl meteorológiai és geofizikai munkái Magyarország természeti viszonyainak megismerése céljából nélkülözhetetlen forrásmunkák.
A sorozat az 1940-es évekig jelent meg, és nagy számú geológiai, mineralógia, csillagászati, meteorológiai, biológiai, fizikai, technikai; sőt néprajzi és tudománytörténeti műveket foglalt magában. A nemritkán 6–700 oldalas kötetek sokszor fényezett papíron, számos képmelléklettel, sorozatdíszítéssel, illetve az 1900-as évek elejétől kötetenként különböző díszítéssel kerültek forgalomba.
A korabeli társadalomtudományi témakörű művek a A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalatnál jelentek meg.
A teljes sorozatnak csak csekély része, néhány kötet jelent meg új, fakszimile kiadásban – különböző kiadóknál – az 1980-as évektől:
A sorozat a jelenleg fellehető források alapján a következő köteteket tartalmazta kiadási sorrendben:
|
|