Szlovákok

A Szlovákok régóta érdekelt téma, hatása az élet különböző területeire terjed ki. A populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásától a technológiai fejlődésben való relevanciájáig a Szlovákok jelentős nyomot hagyott a társadalomban. Ebben a cikkben a Szlovákok különböző oldalait fogjuk felfedezni, az eredetétől a mai fejlődéséig. Elemezzük a történelemre, a tudományra, a politikára és más releváns területekre gyakorolt ​​hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogyan alakította a Szlovákok felfogásunkat és hogyan befolyásolta döntéseinket az évek során. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy felfedezze a Szlovákok életünkre gyakorolt ​​hatását!

Szlovákok
Anton Bernolák • Ľudovít Štúr • Andrej Hlinka • Štefan Banič • Jozef Miloslav Hurban • Stodola Aurél • Kollár Ádám Ferenc • Milan Hodža • Hviezdoslav • Milan Rastislav Štefánik • Gustáv Husák • Alexander Dubček
Anton BernolákĽudovít ŠtúrAndrej HlinkaŠtefan BaničJozef Miloslav HurbanStodola AurélKollár Ádám FerencMilan HodžaHviezdoslavMilan Rastislav ŠtefánikGustáv HusákAlexander Dubček
Teljes lélekszám
6 millió
Régiók
 Szlovákia 4 352 775
Lélekszám régiónként
Régió
 Egyesült Államok810 000
 Csehország200 000
 Kanada100 000
 Egyesült Királyság90 000
 Szerbia52 750
 Magyarország29 647
 Németország25 200
 Argentína22 500
 Románia17 226
 Franciaország16 000
 Olaszország15 000
 Ausztrália12 000
 Írország10 801
 Ausztria10 500
 Ukrajna6397
 Horvátország4712
 Belgium4000
 Brazília3000
 Chile2300
 Lengyelország2000
 Hollandia1800
 Spanyolország1600
 Izrael1500
 Dél-afrikai Köztársaság800
Nyelvek
szlovák
Vallások
A Wikimédia Commons tartalmaz Szlovákok témájú médiaállományokat.

A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport. Szlovákiában etnikai többséget alkotó nép, emellett Szlovákia államalkotó népcsoportja.

Jelentős szlovák él kisebbség él Ausztriában, Horvátországban, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Szerbiában és Ukrajnában. Ezenkívül bevándorlóként jelentős számú szlovák él Amerikában.

A szlovák népnév eredete

A "Slavus kifejezés szerepel 13.századi dokumentumokban, Szlovákia területére utal. A magyar és szlovák történészek között komoly viták vannak arról, hogy a történelmi Magyarországon belül mikortól és milyen értelemben beszélhetünk szlovákokról. Valószínűleg a szlovák népnév a 15.-dik században lett használatos. Egyes vélemények szerint a Szlovo (jelentése: szó) szóból ered, azonban sokkal inkább lehetséges hogy a szláv népnév egy változata.

Magyarországon a szláv népcsoportokat rendszerint a tót kifejezéssel illették, ezáltal a szlovák népességet is így nevezték meg. Az elnevezés egyes kutatók szerint a tauta (a litván nyelvben jelentése nép) szóra vezethető vissza.

A szlovákok nők esetén a slovenka míg férfiaknál a slovák szóval illetik magukat.

A szlovákok története

Bizonyosnak tűnik, hogy a honfoglaló magyar törzsek a Nagymorva Birodalom összeomlását átvészelő szláv népcsoportokat találtak a Kárpát-medence északi részén, mely térség egyébként nem alkotta a magyarok szállásterületének szerves részét, inkább védelmi célból (gyepű) használták. A Vág és Nyitra folyók medencéjében élő szlávok a mai szlovákok egy részének ősei, de sem egységes nyelvvel, sem közös identitással még nem rendelkező, nemzetségi viszonyok között élő földműves lakosságnak tekinthetők történetileg.

A középkorban jelentős csehországi, morvaországi és részben lengyelországi bevándorlás növelte a nyugati szláv nyelvű népesség súlyát a történelmi Felső-Magyarországon. Azt lehet mondani, hogy a szlovákság etnikai integrációja a 16. század végére ment végbe, de a mai szlovák identitástól jelentősen eltért abban, hogy premodern jellegű volt, azaz a magyar állam iránti lojalitás jellemezte. A nyelvi integráció gyakorlatilag csak a 19. századra valósult meg, mert divergens nyelvi folyamatok is jellemezték a nyugati és keleti szlovák nyelvjárást: területi-földrajzi okokból is más szláv népekkel kerültek elsődlegesen nyelvi viszonylatba a Felvidék nyugati és keleti felén élő szlovákok is

Lásd még: A népesség etnikai összetételének változása Felső-Magyarországon (1495-1910) és Szlovákia mai területén (1880-1991)

Szlovákok kisebbségben

A szlovákok elterjedése a Vajdaságban

2002-ben a szerbiai Vajdaságban 56 000 fő vallotta magát szlováknak. A vajdasági szlovákok központja Petrőc (szlovákul: Báčsky Petrovec, szerbül: Bački Petrovac), a további települések: Dunagálos, Kölpény, Pincéd, Liliomos, Bácsújfalu, Kiszács, Antalfalva, Nagylajosfalva, Újsándorfalva, Istvánvölgy, Aradi, Nagyerzsébetlak, Ópazova, Lúg, Ljuba, Szalánkeménszőlős stb.

Magyarországon a 2001-es népszámláláshoz kapcsolódó kérdőív szerint közel 18 000 szlovák él. Nagy részük a Pilis térségében és Békésben. A magyarországi szlovákok kulturális központja Békéscsaba, ahol szlovák konzulátus is található.

Horvátországba a 19. század végén és a 20. század elején költöztek, főleg Szlavóniába és Baranyába. A legnagyobb szlovák települések Szlavóniában: Josipovac és Jurjevac; Jelisavac, Markovac és Ledenik; Miljevci; Pakrac és Lipovljani. Ezen kívül még vannak kisebb szlovák települések: Zokov Gaj és Kneževac. Több város környékén is élnek szlovákok: Zágráb, Újlak, Eszék, Fiume, Soljani, Radoš. 2001-ben 4712 fő vallotta magát szlováknak Horvátországban.

Élnek szlovákok Románia partiumi részén is, itteni központjuk Nagylak.

A mai szlovákok őseinek genetikája

Vladimír Ferák, a Pozsonyi Károly Egyetem Természettudományi Karának Molekuláris Biológiai Tanszékének tanárának kutatásai szerint: a szlovák lakosság csaknem 85%-ának "genetikai gyökerei" a fiatalabb paleolitikumba, azaz 20-50 ezer évvel ezelőttre nyúlnak vissza.

A szlovákokat a közös nyelv és kultúra teszi szlovákokká, nem a génállomány.

Vallás

A szlovák nép nagy többségben katolikus. Ezen kívül más keresztény felekezetek tagjai is előfordulnak.

Híres szlovákok

A sok évszázados együttélésnek köszönhetően a tudomány és a kultúra számos kiemelkedő alakját egyaránt magáénak vallja a szlovák és a magyar nemzet.

Jegyzetek

  1. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2014. június 8.)
  2. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2014. június 8.)
  3. Archivált másolat. (Hozzáférés: 2014. június 8.)
  4. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2014. június 8.)
  5. http://www.cso.ie/en/media/csoie/census/documents/census2011profile6/Profile%206%20Migration%20and%20Diversity%20Commentary.pdf
  6. „Richard Marsina, Ján Benko: A szlovákok első évszázadai a Magyar Királyságban . Pozsony: Literárne információs centrum, .”.  
  7. Zaic Gábor: Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete 
  8. Demmel József: Stav zemiansky národa slovenského - Uhorská šľachta slovenského pôvodu. In: Forum Historiae, 2012, roč. 6/2. ISSN 1337-6861. Archiválva 2014. január 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  9. Magyarország népei az 1850. évi népszámláláskor
  10. +9 ezer Horvátországban és a Határőrvidéken.
  11. Demografická štatistika na Slovensku
  12. Magyarország népessége
  13. a b Horvát–Szlavónország nélkül, egyben lásd: Az ezeréves Magyarország
  14. a b Számadatokat lásd: Magyar Katolikus Lexikon - Lex Apponyi; Ugyanaz:
  15. Škorpila F. B.; Zeměpisný atlas pro měšťanské školy; Státní Nakladatelství; second edition; 1930; Czechoslovakia
  16. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2009. január 3.)

További információk