Ebben a cikkben a Szárd nyelv-et különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító elemzést nyújtsunk a témáról. Megvizsgáljuk eredetét, fejlődését és mai relevanciáját, valamint lehetséges következményeit és alkalmazásait a különböző területeken. Kutatáson és elmélkedésen keresztül igyekszünk széles és részletes látásmódot nyújtani az olvasónak a Szárd nyelv-ről, és arra hívjuk őket, hogy elmélyüljenek annak tanulmányozásában és különböző szempontok szerinti megértésében. Kétségtelenül rendkívül érdekes és folyamatosan fejlődő téma ez, amelyből számtalan reflexió és értelmezés fog kirajzolódni, amelyek gazdagítják majd az ezzel kapcsolatos megértést.
Szárd Sardu | |
Beszélik | Olaszország |
Terület | Szardínia szigete |
Beszélők száma | ~2 millió fő |
Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád itáliai ág Újlatin nyelvek déli csoport szárd nyelv |
Írásrendszer | Latin (nincs egységes helyesírás) |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | Szardínia |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | sc |
ISO 639-2 | srd |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sardu témájú médiaállományokat. |
A szárd nyelv (saját elnevezése limba sarda vagy lìngua sarda) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek nyugati (déli) csoportjába tartozik. Az Olaszországhoz tartozó Szardínia szigetén közel 2 millióan beszélik nyelvjárásait, valamennyien kétnyelvűségben az olasz nyelvvel. Két fő változata van: a logudorói (gyakorta ezt értik a tulajdonképpeni szárd alatt), valamint a délolasz hatástól érintett campidanói. Bizonyos hangtani tulajdonságai alapján a legarchaikusabb újlatin nyelvnek tekintik: magánhangzórendszere megőrizte a latin Ĭ és Ŭ, valamint E és O közötti különbséget (lat. DIGITU > didu , vö. spanyol dedo), illetve a latin C és G mássalhangzók veláris ejtését e, i előtt is.
Számos külföldi tévesen csak az olasz egy nyelvjárásának tartja, amely rendkívüli félreértés a csekély információ hiányból adódik, vagy pedig a politikai propaganda terjeszti ezt.
A két legfontosabb szárd nyelvváltozat a sziget északnyugati területein beszélt logudorói (logudorese), ezen belül is a legarchaikusabb vonásokat a nuorói őrzi; valamint a sziget déli felén beszélt campidanói (campidanese), amely már erős olasz hatást mutat.
Egyes források – pl. az Ethnologue – szintén a szárd nyelvjárásokhoz sorolják a gallurai (gallurese) és a sassari (sassarese) dialektusokat, azonban ezek inkább szárd hatástól érintett korzikai nyelvváltozatok, amelyek a délolasszal állnak közelebbi rokonságban.
A szárd hangrendszer leginkább az iberoromán nyelvekkel, kisebb mértékben az olasszal és a román nyelvvel is mutat egyezéseket. Egyfelől – a már fentebb említett tulajdonságai miatt – archaikusnak tekinthető, ugyanakkor elszigetelt fejlődése miatt kialakított egyedülálló hangtani sajátosságokat is az újlatin nyelvek között.
A portugálhoz hasonlóan a latin CL-, FL-, PL- csoportok a szárdban cr-, fr-, pr- hangokká változtak: CLAVEM > crae (vö. olasz chiave, spanyol llave vagy clave); PLUS > prus (vö. olasz più).
A szárdban öt magánhangzó van: a, e, i, o, u. Az e és o nyíltabb vagy zártabb ejtése nem fonológiai jellegű. A hangsúlyos magánhangzót a másodéles szavak kivételével minden esetben – balra dőlő ékezettel – jelölik (à, è, ì, ò, ù). A hangsúly jelölése szempontjából az i/u és magánhangzó kapcsolata (a spanyollal ellentétben) nem számít kettőshangzónak; a mássalhangzóra végződő szavak végén ejtett kiegészítő (eufonikus) magánhangzó viszont nem alkot külön szótagot.
A mássalhangzókat az alábbi betűk és betűcsoportok jelölik:
Az írott nyelvben a szó magánhangzóra, s-re (a többes szám jele) vagy t-re (a harmadik személyű igevégződések) végződhet, a beszélt nyelvben azonban mindig csak magánhangzóra végződik: az s-re és t-re végződő szavakat ugyanis megtoldják egy, a szó utolsó magánhangzójával azonos ejtéskönnyítő magánhangzóval. Ennek fonológiai szerepe nincs, ezért írásban nem jelenik meg. Az írásban mássalhangzóra végződő szavak kiejtését az alábbi táblázat szemlélteti:
Végződés | Ejtés | |
---|---|---|
campidanói | logudorói–nuorói | |
-as, -es, -is, -os, -us | , , , , | , , , , |
-at, -et, -it | , , | , , |
-ant, -ent, -int | , , | , , |
Nyelvtana alapvetően nem tér el a nyugati újlatin nyelvekétől.
A többes szám jele az -s; a logudorói nyelvjárásban az -u végződésű szavak többes számában az u helyett o áll, így pl. su (< lat. IPSUM) és tsz. sos (< IPSOS).
A legtöbb újlatin nyelvtől eltérően azonban a határozott névelő nem a latin ILLE/ILLU(M), ILLA(M), ILLUD, ILLOS, ILLAS hanem az ISPUM, IPSA, IPSOS, IPSAS mutató névmásokból származik (hasonlóan a katalán nyelv Baleár-szigeteki változatához): hímnemben su, nőnemben sa, többes számban a logudorói nyelvjárásban sos és sas, a campidanóiban viszont csak egyetlen többes számú alak van, hímnemben és nőnemben egyaránt is.
A sorszámnevekre külön alakokkal nem rendelkezik, helyette a névelő (su/sa/sos/sas) + de + tőszámnév alak használatos, például su de unu (hímnem) vagy sa de una (nőnem) az ’első’.
Az igeragozásban szintén található egy archaikus jellemző, méghozzá a latin szóvégi -t megőrzése a harmadik személyekben (amely a kiejtésben zöngésül, kiegészülve egy eufonikus magánhangzóval). Az újlatin nyelvek többségétől eltérően a jelen idő és a folyamatos múlt kivételével analitikus alakokat használ a többi igeidő képzésére (hasonlóan történik a románban is). Az összetett igalakokat az àere (< lat. HABERE), illetve a feltételes módban a dare segédivel képzik; pl. as cantadu ’énekeltél’, apo a cantare ’énekelni fogok’, diamus cantare ’énekelnénk’ (szó szerint: ’éneklésre adtuk’). Példa igeragozásra a cantare (campidanói cantai) ’énekelni’ ige jelen időben:
latin | logudorói | campidanói | spanyol | olasz | |
---|---|---|---|---|---|
E/1 | CANTO | canto | cantu | canto | canto |
E/2 | CANTAS | cantas | cantas | cantas | canti |
E/3 | CANTAT | cantat | cantat | canta | canta |
T/1 | CANTAMUS | cantamus | cantaus | cantamos | cantiamo |
T/2 | CANTATIS | cantades | cantais | cantáis | cantate |
T/3 | CANTANT | cantant | cantant | cantan | cantano |
Néhány kifejezés | Logudorói nyelvjárás | Campidanói nyelvjárás |
---|---|---|
Jó reggelt/napot! | Bonas dies! | Bonas diis! |
Jó estét/éjszakát! | Bona note! | Bona noti! |
Hogy hívnak? | Comente ti giamas? | Comenti ti tzèrrias? |
Hogy vagy? | Comente istas? | Coment’ istas? |
Jól, köszönöm. | Bene, gràtzias | Beni, gràtzias. |
Beszélsz szárdul? | Lu faeddas su sardu? | Ddu faeddas su sardu? |
igen | eja / emmo | eja / ei / sissi |
nem | no (magánhangzó előtt), non (mássalhangzó előtt), nono (önmagában) | |
Értem. | Cumprendo. | Cumprendu. |
Nem értem. | Non cumprendo. | Non cumprendu. |
Viszlát! | A menzus bìdere! | A si biri! |
Tőszámnevek 1-től 10-ig | unu/una, duos, tres, batoro, chimbe, ses, sete, oto, noe, deghe |
unu/una, dus, tres, cuatru, cinqui, ses, seti, otu, noi, dexi |