A Svédország zászlaja témája az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a különböző ágazatokra gyakorolt hatása miatt, a Svédország zászlaja olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben a Svédország zászlaja-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a jelenlegi fejlődéséig. Elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatását, és különböző perspektívákat mutatunk be a témában. Kétségtelen, hogy a Svédország zászlaja egy lenyűgöző téma, amely megérdemli a mélyreható feltárást.
Svédország zászlaja | |
Használat | ? polgári és állami zászló, polgári és állami lobogó |
Arányok | 5:8 |
Elfogadva | 1906. június 22. |
Használat | ? hadizászló és lobogó |
Arányok | 1:2 |
Adoptálás | 1663 1906. június 22. (jelenlegi változat) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Svédország zászlaja témájú médiaállományokat. |
Svédország zászlaja a skandináv országok nemzeti lobogóinak egyike, amely már több mint négy évszázada használatban van.
Kék háttér előtt arany színű, fektetett kereszt látható. (A többi skandináv ország nemzeti lobogójához hasonlóan, ez az úgynevezett skandináv kereszt).
A nemzeti lobogó keletkezésének időpontja nem ismeretes, ám az bizonyos, hogy már a 16. században használták az északi ország uralkodói birodalmuk jelképeként. Első írásos említése 1569-ből származik, amikor a stockholmi udvar feje, III. János egy királyi oklevélben a ma is hivatalos svéd zászlót fogadta el országa lobogójának. A forma a dán zászló keresztény hagyományait örökíti meg, míg a színek az uralkodói címerre utaltak. A címeren ekkor három aranyszínű korona volt látható kék háttérrel. Ennek a jelképnek a története valószínűleg 1557-ig nyúlik vissza, amikor Wasa Gusztáv gyermekének, a későbbi János királynak adományozta a címert, aki ekkoriban a Svédországhoz tartozó Finnország hercege volt. Svédország nemzeti zászlaja a történelem folyamán többé nem is változott meg, bár variációi is keletkeztek az idők során.