Svéd Királyi Tudományos Akadémia
Mai cikkünkben a Svéd Királyi Tudományos Akadémia lenyűgöző világába fogunk beleásni. Megvizsgáljuk eredetét, jelentőségét napjainkban és hatását társadalmunk különböző aspektusaira. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia évek óta tanulmányozás és vita tárgya, és ebben a cikkben megpróbálunk új megvilágításba helyezni ezt az izgalmas témát. A kezdetektől a mai fejlődésig feltárjuk a Svéd Királyi Tudományos Akadémia minden oldalát, és azt, hogy hogyan befolyásolta azt, ahogyan gondolkodunk, élünk és viszonyulunk a minket körülvevő világhoz. Készülj fel a felfedezés és a tudás izgalmas kalandjára!
| Svéd Királyi Tudományos Akadémia (Kungliga Vetenskapsakademien) | |
,_Frescati,_Norra_Djurg%C3%A5rden,_Stockholm.jpg) | |
| A Svéd Királyi Tudományos Akadémia épülete | |
| Egyéb nevek | KVA |
| Alapítva | 1739. június 2. |
| Székhely | Frescati ( é. sz. 59° 21′ 59″, k. h. 18° 03′ 06″) |
| Preses (elnök) | Christina Moberg |
 Svéd Királyi Tudományos Akadémia
Pozíció Stockholm térképén
| |
| é. sz. 59° 21′ 59″, k. h. 18° 03′ 06″Koordináták: é. sz. 59° 21′ 59″, k. h. 18° 03′ 06″ | |
| A Svéd Királyi Tudományos Akadémia weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Svéd Királyi Tudományos Akadémia témájú médiaállományokat. | |
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia (svédül: Kungliga Vetenskapsakademien, KVA) a svéd királyi akadémiák egyike. Az Akadémia autonóm, nem-állami tudományos szervezet, melynek céljai a tudományok, elsősorban a természettudományok és a matematika fejlesztése.
Az Akadémiát 1739. június 2-án alapította a természettudós Carl Linnaeus, a merkantilista Jonas Alströmer, Mårten Triewald mérnök, Sten Carl Bielke és Carl Wilhelm Cederhielm köztisztviselők, valamint a politikus Anders Johan von Höpken.
Az akadémia főleg a praktikus tudományokra összpontosult, melynek eredményeit svéd nyelven adták ki, így terjesztve a tudást Svédországban. Ebben különbözött az uppsalai Királyi Tudományos Társaságtól, melyet 1719-ben alapítottak és eredményeit latin nyelven adta ki. Az Akadémiát szándékosan a kereskedelmileg fejlett svéd fővárosba helyezték el. A londoni Royal Society és a párizsi Académie des sciences-re mintázták.
Az Akadémia által kinevezett bizottságok ítélik oda a következő nemzetközileg elismert díjakat:
- Nobel-díj fizikából és kémiából
- Közgazdasági Nobel-emlékdíj
- Crafoord-díj csillagászatból és matematikából, földtudományból, biológiából (az ökológiára hangsúlyozva), valamint az ízületi gyulladásokról végzett tanulmányokért
- Rolf Schock-díj logikából és filozófiából
- Gregori Aminoff-díj kristálytanból
- Oskar Klein-díj fizikából
Továbbá a következő nemzeti díjakat is odaítéli:
- Göran Gustafsson-díj molekuláris biológiából, kémiából és gyógyászatból
- Söderberg-díj közgazdaságból és jogfilozófiából
- Tage Erlander-díj fizikából, kémiából, műszaki tudományokból és biológiából
- Ingvar Lindqvist-díj fizikából, kémiából, biológiából és matematikából
Jegyzetek
- ↑ History. The Royal Swedish Academy of Sciences. (Hozzáférés: 2009. október 18.)
- ↑ Nobel Prizes. The Royal Swedish Academy of Sciences. . (Hozzáférés: 2009. október 18.)
- ↑ Prize in Economic Sciences. The Royal Swedish Academy of Sciences. (Hozzáférés: 2009. október 18.)
- ↑ Crafoord Prize. The Royal Swedish Academy of Sciences. (Hozzáférés: 2009. október 18.)
- ↑ Rolf Schock Prizes. The Royal Swedish Academy of Sciences. . (Hozzáférés: 2009. október 18.)
- ↑ Gregori Aminoff Prize. The Royal Swedish Academy of Sciences. (Hozzáférés: 2009. október 18.)
- ↑ National prizes. The Royal Swedish Academy of Sciences. . (Hozzáférés: 2007. október 18.)