Salamon Ernő (költő)
Ebben a cikkben a Salamon Ernő (költő) témával fogunk foglalkozni, amely nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban, tekintettel relevanciájára és különböző területekre gyakorolt hatására. A Salamon Ernő (költő) egy olyan téma, amely vitákat és vitákat váltott ki, valamint felkeltette a terület szakértőinek és szakembereinek érdeklődését. Ezen a vonalon a Salamon Ernő (költő)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, megvizsgáljuk annak eredetét, fejlődését, következményeit és lehetséges megoldásait. Kétségtelen, hogy a Salamon Ernő (költő) a jelenlegi kontextusban nagyon fontos témát képvisel, ezért elengedhetetlen annak megértése és elemzése.
| Salamon Ernő | |
 | |
| Szobra a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium előtt | |
| Élete | |
| Született | 1912. május 15. Gyergyószentmiklós |
| Elhunyt | 1943. február 27. (30 évesen) Mihajlovka–Sztari, Ukrajna |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Salamon Ernő témájú médiaállományokat. | |
Salamon Ernő (Gyergyószentmiklós, 1912. május 15. – Mihajlovka–Sztari, Ukrajna, 1943. február 27.) költő, újságíró.
Életútja
Szegény zsidó családban született. Marosvásárhelyen érettségizett. A kolozsvári egyetem jogi fakultására iratkozott be, 1930-32-ig volt ott hallgató, visszament Gyergyóba, bekapcsolódott a kommunista mozgalomba, sztrájkok szervezésében vett részt. 1933-ban a Brassói Lapoknál volt riporter, versei itt és a Korunkban jelentek meg. 1936-ban egész Erdélyt bejárta, mint a Korunk terjesztője. 1937 áprilisától Marosvásárhelyen élt, ahol a Korunkat, majd a Reggeli Újságot szerkesztette. Ezekben az években több kötete jelent meg. A Horthy-Magyarországon üldözték, többször letartóztatták, 1941-ben a hírhedt ákosfalvai táborba internálták. Nehéz körülmények közt élt, idénymunkásként dolgozott néha. Egészsége megromlott. 1942 májusában munkaszolgálatra hívták be, Ukrajnába került, ahol tífuszban megbetegedett. 1943. február 27-én olasz katonák agyonlőtték.
Művei (válogatás)
- Gyönyörű sors (versek, Marosvásárhely, 1937);
- Szegények küszöbén (versek, Marosvásárhely, 1938);
- Ének a szolgák sorsáról (színmű, Marosvásárhely, 1938);
- Szegényember fiának (versek, 1945);
- Válogatott versek (Kéri József bevezető tanulmányával, (Bukarest, 1955);
- Dal utódoknak (versek, Bukarest, 1961).
Források
- Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1757. o. ISBN 963-05-6807-1
- A magyar irodalom története 1919-től napjainkig – Salamon Ernő
- Salamon Ernő-bibliográfiai honlap
- A Jad Vasem Intézet adatbázisában
További információk
- Marosi Péter: Salamon Ernő (írói monográfia, 1969).
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
.svg){kind=small}
