Ebben a cikkben a Salamon Ernő (költő) témával fogunk foglalkozni, amely nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban, tekintettel relevanciájára és különböző területekre gyakorolt hatására. A Salamon Ernő (költő) egy olyan téma, amely vitákat és vitákat váltott ki, valamint felkeltette a terület szakértőinek és szakembereinek érdeklődését. Ezen a vonalon a Salamon Ernő (költő)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, megvizsgáljuk annak eredetét, fejlődését, következményeit és lehetséges megoldásait. Kétségtelen, hogy a Salamon Ernő (költő) a jelenlegi kontextusban nagyon fontos témát képvisel, ezért elengedhetetlen annak megértése és elemzése.
Salamon Ernő | |
Szobra a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium előtt | |
Élete | |
Született | 1912. május 15. Gyergyószentmiklós |
Elhunyt | 1943. február 27. (30 évesen) Mihajlovka–Sztari, Ukrajna |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | vers |
A Wikimédia Commons tartalmaz Salamon Ernő témájú médiaállományokat. |
Salamon Ernő (Gyergyószentmiklós, 1912. május 15. – Mihajlovka–Sztari, Ukrajna, 1943. február 27.) költő, újságíró.
Szegény zsidó családban született. Marosvásárhelyen érettségizett. A kolozsvári egyetem jogi fakultására iratkozott be, 1930-32-ig volt ott hallgató, visszament Gyergyóba, bekapcsolódott a kommunista mozgalomba, sztrájkok szervezésében vett részt. 1933-ban a Brassói Lapoknál volt riporter, versei itt és a Korunkban jelentek meg. 1936-ban egész Erdélyt bejárta, mint a Korunk terjesztője. 1937 áprilisától Marosvásárhelyen élt, ahol a Korunkat, majd a Reggeli Újságot szerkesztette. Ezekben az években több kötete jelent meg. A Horthy-Magyarországon üldözték, többször letartóztatták, 1941-ben a hírhedt ákosfalvai táborba internálták. Nehéz körülmények közt élt, idénymunkásként dolgozott néha. Egészsége megromlott. 1942 májusában munkaszolgálatra hívták be, Ukrajnába került, ahol tífuszban megbetegedett. 1943. február 27-én olasz katonák agyonlőtték.