Richard Kuhn
Ebben a cikkben a Richard Kuhn témájában fogunk elmélyülni, amely jelentős hatással van a társadalom különböző területeire. A Richard Kuhn olyan téma, amely az elmúlt években nagy érdeklődést váltott ki, hiszen jelentősége nem korlátozódik egy-egy területre, hanem politikára, gazdaságra, kultúrára, tudományra és technológiára is kihat. Mélyreható elemzésen keresztül feltárjuk a Richard Kuhn különböző oldalait, és azt, hogy hogyan formálta azt a világot, amelyben élünk. A mindennapi életre gyakorolt hatásától a történelmi eseményekre gyakorolt hatásáig a Richard Kuhn olyan téma, amelyet érdemes alaposan tanulmányozni, hogy megértsük valódi hatókörét.
| Richard Kuhn | |
 | |
| Született | Richard Johann Kuhn 1900. december 3. Bécs |
| Elhunyt | 1967. július 31. (66 évesen) Heidelberg |
| Állampolgársága | |
| Gyermekei | Peter Kuhn |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | professzor |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Bergfriedhof |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Richard Kuhn témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Richard Kuhn (Bécs, 1900. december 3. – Heidelberg, Németország, 1967. augusztus 1.) osztrák-német biokémikus, a karotinoidok és a vitaminok vizsgálatáért 1938-ban kémiai Nobel-díjat kapott.
Életrajza
Bécsben járt gimnáziumba. 1910 és 1918 között iskolatársa volt Wolfgang Pauli, aki 1945-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat. 1918-tól a Bécsi Egyetem hallgatója, ahol kémiát tanul. Tanulmányait 1922-ben az enzimek vizsgálatával a Müncheni Egyetemen doktorátusi cím elnyerésével fejezte be. Vizsgálatait Richard Willstätter irányítása mellett végezte. 1926–1929 között Zürichi Műszaki Egyetem tanára, majd a Heidelbergi Egyetem professzora, a kutatóintézet igazgatója.
Kutatási területei
Vagy 300 növényi pigmentet tanulmányozott és a kromatográfia módszerét alkalmazta a természetes anyagok elválasztására. Meghatározta a B2-vitamin szerkezetét és megvalósította a szintézisét. Izolálta a K1-vitamint és szintetikus úton A- és B6-vitamint állított elő. Fontos szerepe volt a biokémiai genetika kialakulásában.
Írásai
1948-ban szerkesztette a Justus Liebigs Annalen der Chemie (Liebigs Annalen) az egyik legrégebbi és történelmileg legjelentősebb folyóiratot a kémiai szakterületén.
Szakmai sikerek
1938-ban kémiai Nobel-díjjal tüntették ki. A Harmadik Birodalom vezetői nem engedték, hogy a díjat átvegye, így az okmányt és az aranyérmet végül a második világháború után kapta meg.
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ a b c Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Кун Рихард, 2017. február 25.
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ The Nobel Prize in Chemistry 1938 (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
- ↑ Table showing prize amounts (angol nyelven). Nobel Alapítvány, 2019. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
- ↑ https://www.wilhelmexner.org/en/medalists/
- ↑ http://geschichte.univie.ac.at/en/persons/richard-johann-kuhn-prof-dr-dr-hc
- ↑ német Wikipédia (német nyelven). (Hozzáférés: 2018. december 3.)
Források
- Richard Kuhn. kfki.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 1.)
- Richard Kuhn. nobelprize.org. (Hozzáférés: 2012. augusztus 1.)
