A mai világban a Richard Hamming különböző területeken nagy jelentőséggel bír. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Richard Hamming állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. Az ezzel kapcsolatos vélemények változatosak és gyakran ellentétesek, ami jól mutatja a kérdés fontosságát és összetettségét. Ebben a cikkben a Richard Hamming-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük hatását, következményeit és lehetséges megoldásait a hatékony kezelésre. A Richard Hamming perspektívájától függetlenül kulcsfontosságú, hogy megértsük a hatókörét és a kezelésének lehetséges módjait.
Richard Hamming | |
Született | 1915. február 11. Chicago |
Elhunyt | 1998. január 7. (82 évesen) Monterey |
Állampolgársága | amerikai |
Szülei | Mabel Grace Redfield |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | elnök (1958–1960, Association for Computing Machinery) |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Halál oka | szívinfarktus |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Richard Wesley Hamming (Chicago, 1915. február 11. – Monterey, Kalifornia, 1998. január 7.) amerikai matematikus, akinek a munkássága hatott az informatikára és a telekommunikációra is. Egyik legismertebb eredménye a Hamming-távolság fogalmának megalkotása.
Hamming a Chicagói Egyetemen, a University of Nebraska és a University of Illinois (Urbana-Champaign) egyetemeken tanult. Ez utóbbi egyetemen doktorált matematikából. 1945 áprilisában Los Alamosban programozói minőségben csatlakozott a Manhattan tervhez, de 1946-ban már a Bell Telephone Laboratoriesnél dolgozott.
1976-os nyugdíjazása után a Naval Postgraduate School (Monterey) oktatója lett, ahol informatikát tanított és könyveket írt. Utolsó előadását 1997 decemberében tartotta, nem sokkal halála előtt.
1998. január 7-én halt meg szívrohamban.
Egy 1950-ben közölt cikkében bevezette a ma Hamming-távolság néven ismert fogalmat, amelynek fontos szerepe van a kódolásban. Egy egész hibajavítókód-családot tervezett, és ez nemcsak, hogy megoldotta a telekommunikáció egyik fontos feladatát, de teljesen új kutatási területet nyitott.
Dijsktra 1967-ben megjelent Discipline of Programming című könyvében Hammingnek tulajdonítja a szabályos számok fogalmának bevezetését. Differenciálegyenletekkel is foglalkozott. Nevéhez fűződik a jelfeldolgozásban használható Hamming-ablak.
1968 és 1960 között az amerikai informatikai társaság, az Association for Computing Machinery (ACM) elnöke volt. 1968-ban megkapta az ACM Turing-díját.