Napjainkban a Reuter Camillo a modern társadalom rendkívül aktuális témájává vált. Hatása több területre is kiterjed, a politikától a technológiáig, beleértve a kultúrát és a gazdaságot is. Egyre több emberre van hatással a Reuter Camillo, és befolyása továbbra is gyors ütemben növekszik. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Reuter Camillo különböző oldalait és mindennapi életünkre gyakorolt hatását. Az eredetétől a jelenlegi evolúcióig, beleértve a jövőbeni lehetséges következményeket is, átfogóan foglalkozunk a Reuter Camillo megértésének és elemzésének fontosságával a jelenlegi kontextusban.
Reuter Camillo | |
Született | 1874. február 11. Resica |
Elhunyt | 1954. december 5. (80 évesen) Pécs |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | pszichiáter |
Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1901, orvostudomány) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Reuter Camillo (Resicabánya, 1874. február 11. – Pécs, 1954. december 5.) magyar orvos, egyetemi tanár.
Apja, Reuter Károly (Carl Reuter) bányamérnök az 1850-es években telepedett le Magyarországon. Reuter Camillo az elemi iskolát Aninán, az első gimnáziumi évet Temesváron kezdte, majd Budapesten az Állami Gimnáziumban folytatta és ott is érettségizett. Leginkább a botanika iránt érdeklődött, ezért iratkozott be 1896-ban a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára. Már az egyetemen foglalkozott az idegrendszer betegségeivel. 1901-től 1914 augusztusáig a Moravcsik Ernő Emil vezette ideg- és elmekórtani klinikán alkalmazták, 1904-től mint tanársegéd. 1902-től folyamatosan jelentek meg írásai, leginkább az Orvosi Hetilapban. Számos szócikket írt a Révai nagy lexikona munkatársaként. 1914 júliusában kinevezték a zágrábi helyőrségi kórház 5-600 beteg befogadására szolgáló elme-és idegbeteg osztályának vezető orvosává. Itt írta meg 1916-ban A háború szerepe az elmebajok kóroktanában című tanulmányát. Orvosi munkájáért több kitüntetésben részesült. 1918 januárjában magántanárrá képesítették ideg- és elmekórtanból. 1918 áprilisában kinevezték a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem orvosi karán az elmegyógy- és kórtan tanszékére nyilvános rendes tanárrá. Az egyetemet hamarosan kiutasították Pozsonyból, 1923-ig Budapesten működött. Pécsett 1923 októberében nyílt meg az Erzsébet Tudományegyetem, amelynek Reuter Camillo a dékánja volt 1925/26-ban és 1943/44-ben, illetve prodékánja 1927/28-ban. A pécsi Ideg- és Elmeklinika igazgatójaként dolgozott a nyugdíjazásáig. A klinika körül kiépített egy komplex szervezetet, arborétumot, virágkertészetet, zöldségeskertet telepített.