Pankiszi-szoros
Napjainkban a Pankiszi-szoros egyre nagyobb érdeklődést vált ki a társadalomban. A Pankiszi-szoros fontossága különböző területeken tükröződik, a politikától a populáris kultúráig. A Pankiszi-szoros-ről alkotott vélemények és nézőpontok változatosak és gyakran ellentmondásosak, ami folyamatos vitát váltott ki a téma körül. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Pankiszi-szoros relevanciáját napjainkban, elemezve következményeit és lehetséges következményeit. A gazdaságra gyakorolt hatásától a személyes kapcsolatokra gyakorolt hatásáig a Pankiszi-szoros olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen.
A Pankiszi-szoros vagy Pankiszi-völgy (grúzul: პანკისის ხეობა, Pankisis Kheoba) egy földrajzi és történelmi régió Grúzia területén.
Földrajzi elhelyezkedése
A Pankiszi-szoros az ország keleti részén, Kaheti régióban található. Az Alazani folyó mentén alakult ki, mintegy 4-6 km széles, mindkét oldalról a Nagy-Kaukázus hegyei határolják. A szoros déli bejáratánál található Ahmeta város és kerületi székhely.
Történelmi szerepe
A szorosban 12 falu helyezkedik el, ezeknek többségét a csecsen nép kiszt néprajzi csoportja lakja, akik a terület lakosságának 75%-át teszik ki. A kisztek történelmük során hagyományosan transzhumációs pásztorkodást folytattak, jelentős politikai szerepet nem töltöttek be a modern korig. Előbb a Grúz Királysághoz, majd az Orosz Birodalomhoz tartoztak. 1918-ban Grúzia terjesztette ki uralmát a Pankiszi-szorosra, majd 1920-tól a Szovjetunió része lett, majd végül 1991-ben az ismét függetlenné váló Grúzia része lett.
A térség hírnévre a második csecsen háborút követően tett szert, mikor az előrenyomuló orosz csapatok elől menekülő iszlamista lázadók találtak menedékre itt. A Pankiszi-völgy hamarosan a csecsenföldi gerilla-hadviselés egyik fontos bázisává vált, feltételezések szerint kiképzőtáborok is működtek itt, ahol külföldi dzsihádista harcosokat is kiképeztek. 2000 és 2004 között azonban a grúz hadsereg sikeres katonai akciókkal pacifikálta a térséget.
Források
- Johannes Rau: Russland – Georgien – Tschetschenien: Der Konflikt um das Pankisi-Tal (1997-2003). Köster, Berlin, 2005
