A mai világban a Országos Alkotmánypárt számos területen érdekes és vita tárgyává vált. A politikától és a gazdaságtól az egészségig és a szórakoztatásig a Országos Alkotmánypárt emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A társadalom több aspektusát felölelő hatásával a Országos Alkotmánypárt továbbra is vitákat és reflexiókat generál. Ebben a cikkben a Országos Alkotmánypárt különböző aspektusait és a mindennapi életre gyakorolt hatását fogjuk feltárni, elemezve relevanciáját a jelenlegi kontextusban és lehetséges következményeit a jövőben. Hasonlóképpen, különféle nézőpontokat és véleményeket fogunk megvizsgálni a Országos Alkotmánypárt-ről, azzal a céllal, hogy egy teljes körképet rajzoljunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük annak hatókörét és jelentését a kortárs társadalomban.
| Országos Alkotmánypárt | |
| Adatok | |
| Elnök | Hadik János |
| Utolsó vezető | Hadik János |
| Alapítva | 1905. november 18. 1913 szeptembere (másodszor) |
| Feloszlatva | 1910 (először) 1918 novembere |
| Elődpárt | — |
| Utódpárt | Nemzeti Munkapárt (először) nincs jogutód (másodszor) |
| Ideológia | klasszikus liberalizmus 67-es |
| Politikai elhelyezkedés | jobboldal (korabeli értelemben) |
| Parlamenti jelenlét | 1905-1910, 1913-1918 |
Az Országos Alkotmánypárt vagy röviden Alkotmánypárt egy politikai párt volt a dualizmus-kori Magyarországon.
A párt 1905. november 18-án alakult a Szabadelvű Pártból kilépett úgynevezett „disszidensek” csoportjából, ifjabb Andrássy Gyula vezetésével. Kilépésük apropóját az aznap korábban lezajlott „zsebkendőszavazás” szolgáltatta. A csoport azonnal csatlakozott a szövetkezett ellenzékhez, melynek tagjaként az 1905-ös választásokon (még „disszidensek” néven) az országgyűlési mandátumok 6,54%-át nyerte el. A választásokat megelőző és követő súlyos belpolitikai válság alatt formálódott párttá és vette fel az Országos Alkotmánypárt nevet, elnökének pedig megválasztotta az azt addig is irányító ifjabb Andrássy Gyulát.
A párt a válság végét lezáró 1906-os választásokon jelentősen megerősítette pozícióját a szövetkezett ellenzéken belül. Hiába szerzett a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt majdnem kétszer annyi mandátumot, az udvarral kötött paktum értelmében mégis a 67-es alapokon nyugvó volt szabadelvűekből (vagyis az 1875-től 1905-ig kormányzó Szabadelvű Párt frissen kilépett tagjaiból) álló Alkotmánypárt adta a szövetkezett ellenzék kormányának gerincét és egyben többségét. Ifjabb Andrássy a belügyi, Darányi Ignác a földművelésügyi, Jekelfalussy Lajos pedig a honvédelmi tárcát kapta meg. A második kormányát alakító Wekerle Sándor szintén az Országos Alkotmánypárthoz csatlakozott hivatalba lépése előtt.
A koalíciós kormány mandátumának lejárta után, még 1910-ben Andrássy vezetésével a párt egyesült az egykori Szabadelvű Párt maradékát tömörítő Nemzeti Társaskörrel és Nemzeti Munkapárt néven indult az 1910-es választásokon, melyet meg is nyert.
Andrássy egy kisebb csoporttal karöltve a belső feszültségek hatására 1913 szeptemberében kilépett a Nemzeti Munkapártból és újjáalapította az Országos Alkotmánypártot. Az újjászervezett párt elnöke Hadik János lett, aki 1918. október 29-én (meglepetésre, Károlyi Mihály helyett) miniszterelnöki megbízatást kapott. Az új kormány azonban szinte még fel sem állt, az őszirózsás forradalom október 31-én már meg is buktatta. Az Országos Alkotmánypártot nem sokkal később sok másikkal egyetemben betiltották; a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után újjá már nem alakult.
| Választások | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Mandátumok aránya | Parlamenti szerepe |
|---|---|---|---|---|---|
| ? | ? | 27 | 6,54% | kormánypárt | |
| ? | ? | 71 | 17,19% | kormánypárt |
1: Disszidensek néven, még nem önálló pártként