Oberon (hold)

Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Oberon (hold) milyen hatással volt a mai társadalomra. Megalakulása óta a Oberon (hold) folyamatos vitákat váltott ki, és széles körű érdeklődést váltott ki a kutatás különböző területein. Az évek során a Oberon (hold) különleges jelentést és relevanciát kapott, befolyásolva azt, ahogyan megértjük a minket körülvevő világot. Részletes elemzésen keresztül feltárjuk a Oberon (hold) számos aspektusát, időbeli alakulását és jelenlegi valóságunk alakításában betöltött szerepét. Ez a cikk egy panorámaszerű és gazdagító víziót kínál a Oberon (hold)-ről, azzal a céllal, hogy elősegítse jelentőségének jobb megértését és értékelését a jelenlegi környezetben.

Oberon
A legjobb Voyager–2 felvétel az Oberonról, melyet az űrszonda 1986. január 24-én készített
A legjobb Voyager–2 felvétel az Oberonról, melyet az űrszonda 1986. január 24-én készített
Felfedezése
FelfedezőWilliam Herschel
Felfedezés ideje1787. január 11.
NévadóOberon
Alternatív névUránusz IV
Pályaadatok
Fél nagytengely583 520 km
Pálya excentricitása0,0014
Orbitális periódus13,463234 n
Inklináció0,058° (az Uránusz egyenlítőjéhez)
Központi égitestUránusz
Fizikai tulajdonságok
Átlagos sugár761,4 ± 2,6 km (0,1194 földsugár)
Térfogat1 849 000 000 km³
Tömeg3,014 ± 0,075 x 1021 kg (0,0005046-szeres földtömeg)
Átlagos sűrűség1,63 ± 0,05 g/cm³
Forgási perióduskötött szinkron rotáció
Albedó0,31 (geometrical),
0,14 (bond)
Felszíni hőmérséklet70-80 K
Látszólagos fényesség14,1
A Wikimédia Commons tartalmaz Oberon témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Oberon az Uránusz második legnagyobb holdja a Titánia után és a 9. legnagyobb hold a Naprendszerben. William Herschel fedezte fel 1787-ben. Kifelé haladva a bolygótól az Oberon az Uránusz 18. holdja.

Nevét Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékából az egyik főszereplőről kapta.

Jellemzői

Az Oberon a Titániához sok mindenben hasonló hold. Az Oberon is felerészben jégből, felerészben szilikátos kőzetekből épül föl. A kőzetanyag alkotja a hold magját, a jéganyag a köpenyét és a felszínét. Valószínűleg egy folyadéköv is található az égitesten belül, a jeges tartományban.

A felszínén a becsapódások okozta kráterek az uralkodók. A legnagyobbnak 210 kilométer az átmérője. Egy nagy méretű kanyonrendszer szeli át a hold felszínét, amelyről feltételezik, hogy a korai fejlődési szakaszban a belső tartományok térfogat-növekedése következtében jött létre.

Az Oberon felszínének mintegy 40%-a van föltérképezve a Voyager–2 1986. januári felvételei alapján.

Fölfedezése

Az Oberont William Herschel fedezte fel 1787. január 11-én a Titánia holddal együtt. Az Arielt és az Umbrielt William Lassel fedezte fel 1851-ben.

Jegyzetek

  1. Herschel, William, Sr. (1787). „An Account of the Discovery of Two Satellites Revolving Round the Georgian Planet”. Philosophical Transactions of the Royal Society of London 77, 125–129. o. DOI:10.1098/rstl.1787.0016.  
  2. a b c d Planetary Satellite Mean Orbital Parameters. Jet Propulsion Laboratory, California Institute of Technology. (Hozzáférés: 2009. október 6.)