Ebben a cikkben a Navassa-sziget kortárs társadalomra gyakorolt hatásával foglalkozunk, elemezve annak gazdasági, társadalmi és kulturális hatásait. A Navassa-sziget az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődésének témájává vált, a mai világban való relevanciája miatt. A következő részekben a Navassa-sziget időbeli alakulását, valamint a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását vizsgáljuk meg. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Navassa-sziget-ről szóló különféle véleményeket és álláspontokat, azzal a céllal, hogy átfogó és plurális képet nyújtsunk erről a jelenségről.
Navassa-sziget | |
Közigazgatás | |
Ország | USA |
Népesség | |
Teljes népesség | 0 fő (2018) |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Karib-tenger |
Szigetcsoport | Nagy-Antillák |
Terület | 5,4 km² |
Tengerszint feletti magasság | 69 m |
Legmagasabb pont | Dunning Hill (77 m) |
Időzóna | UTC-5 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 18° 24′ 10″, ny. h. 75° 00′ 50″Koordináták: é. sz. 18° 24′ 10″, ny. h. 75° 00′ 50″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Navassa-sziget témájú médiaállományokat. |
A Navassa-sziget (franciául La Navase, haiti kreol nyelven Lanavaz vagy Lavash) egy apró, lakatlan sziget a Karib-tengeren. Kuba, Haiti és Jamaica között helyezkedik el a Guantánamói-öböltől 160 km-re délre. A szigeten 1857-től guanótermelés folyt, 1917-ben világítótornyot építettek rajta. Egy 1998-as expedíció a szigetet természetvédelmi területté nyilvánította. A lakatlan szigeten időnként haiti halászok létesítenek ideiglenes táborokat.
Az Amerikai Egyesült Államok kormánya a szigetet saját, hivatalosan nem csatlakozott területeként tartja számon, a szigetet az USA Halászati és Vadászati Szolgálata kezeli. Bill Warren kaliforniai üzletember azonban tulajdoni jogosultságának megállapítását kérte (sikertelenül) az amerikai bíróságtól, a Guano Islands Act (Guano-szigetek törvény) alapján, valamint Haiti is jogot formál az aprócska szigetre.