Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Lothar Meyer lenyűgöző világát. Az eredetétől a mai relevanciájáig elmerülünk egy kimerítő elemzésben, amely lehetővé teszi számunkra, hogy teljes mértékben megértsük a Lothar Meyer jelentőségét a társadalom különböző aspektusaiban. Kiterjedt kutatással megvizsgáljuk annak hatásait, előnyeit, kihívásait és lehetséges megoldásait, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító áttekintést adjunk a Lothar Meyer-ről. Ezen túlmenően ebben a cikkben az ajánlásokról, esettanulmányokról, statisztikai adatokról és szakértői véleményekről fogunk tanulni, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy kiszélesítsük perspektívánkat, és átfogó képet kapjunk a Lothar Meyer-ről.
Julius Lothar von Meyer | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1830. augusztus 19. Varel |
Elhunyt | 1895. április 11. (64 évesen) Tübingen |
Sírhely | Tübingen |
Ismeretes mint | A kémiai elemek periódusos rendszerének egyik megalkotója |
Nemzetiség | német |
Állampolgárság | német |
Iskolái |
|
Iskolái | |
Felsőoktatási intézmény | |
Pályafutása | |
Tudományos fokozat |
|
Munkahelyek | |
Wroclawi Egyetem 1859–1866 | magándocens (fizika, kémia) |
Karlsruhei Műszaki Főiskola 1868–1876 | professzor |
Más munkahelyek | Eberswaldei Erdészeti Akadémia, 1866–1868 |
Jelentős munkái | szövegben |
Szakmai kitüntetések | |
| |
Hatással voltak rá |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Julius Lothar von Meyer témájú médiaállományokat. |
Julius Lothar Meyer (Varel, Oldenburgi Nagyhercegség, 1830. augusztus 19. – Tübingen, Württembergi Királyság, 1895. április 11.) német kémikus.
A kémia korszerű elmélete című művében (1864) már közölt egy 28 elemből álló táblázatot, amiben a csoportosítás még a vegyérték volt. 1868-ban már egy 57 elemből álló rendszert készített, de azt csak Mengyelejev periódusos rendszerének megjelenése után tette közzé.
"Már 1864-ben találtam olyan szabályszerűségeket, amelyek az addig különbözőnek tekintett kémiai elemcsaládokat ugyanabba a rendszerbe sorolták. Az atomsúlyok pontos meghatározása révén azóta a mostanáig felfedezett, kellőképpen ismert elemek is bekerülhettek ebbe a rendszerbe. Nemrégiben Mengyelejev mutatta meg, hogy ilyen elrendezés előállítható, ha az összes elem atomsúlyát, mindenféle önkényes válogatás nélkül, egyszerűen nagyságuk szerint egyetlen sorba rakjuk, a sort részekre osztjuk, s a részeket változatlan sorrendben fűzzük" — írta erről később. Az orosz tudóstól eltérően Meyer sosem jutott el addig, hogy táblázatában üres helyeket hagyott volna a még fel nem fedezett elemek számára. Megállapította viszont, hogy az atomsúllyal szabályosan változik az elemek atomtérfogata.