Kirchdorf an der Krems
Ebben a cikkben a Kirchdorf an der Krems-et különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító elemzést nyújtsunk a témáról. Megvizsgáljuk eredetét, fejlődését és mai relevanciáját, valamint lehetséges következményeit és alkalmazásait a különböző területeken. Kutatáson és elmélkedésen keresztül igyekszünk széles és részletes látásmódot nyújtani az olvasónak a Kirchdorf an der Krems-ről, és arra hívjuk őket, hogy elmélyüljenek annak tanulmányozásában és különböző szempontok szerinti megértésében. Kétségtelenül rendkívül érdekes és folyamatosan fejlődő téma ez, amelyből számtalan reflexió és értelmezés fog kirajzolódni, amelyek gazdagítják majd az ezzel kapcsolatos megértést.
| Kirchdorf an der Krems | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Felső-Ausztria | ||
| Járás | Kirchdorf an der Krems-i járás | ||
| Irányítószám | 4560 | ||
| Körzethívószám | 07582 | ||
| Forgalmi rendszám | KI | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4502 fő (2018. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 450 m | ||
| Terület | 2,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 54′ 24″, k. h. 14° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 24″, k. h. 14° 00′ 00″ | |||
| Kirchdorf an der Krems weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kirchdorf an der Krems témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kirchdorf an der Krems osztrák város, Felső-Ausztria Kirchdorf an der Krems-i járásának központja. 2019 januárjában 4503 lakosa volt.
Elhelyezkedése
.jpg)
Kirchdorf an der Krems Felső-Ausztria Traunviertel régiójában fekszik a Krems folyó mentén, a Kirchdorfi-flishegységben. Területének 44,8%-a áll mezőgazdasági művelés alatt.
A környező önkormányzatok: északra Schlierbach, délkeletre Micheldorf in Oberösterreich, nyugatra Inzersdorf im Kremstal.
Története
A mai várost magába foglaló kirchdorfi-micheldorfi medencét először 903-ban említik írásban, akkor még Oliupespurc (Olsburg) néven. A 11. század második felében a bambergi püspökség birtokába jutott. 1083-ban már állt itt egy templom, amely a mai Micheldorf területén álló Georgenberg temploma alá volt rendelve. A Kirchdorf (Chirchdorf) név először 1111-ben jelenik meg írásban, a Sankt Florian-i apátság egyik oklevelében. 1119-ben a bambergi püspök felszentelte a Szt. Gergely tiszteletére emelt új templomot.
1283-ban a település már mezőváros jellegű volt, bár a püspök csak 1437-ben adományozott neki címert. Gazdasága alapját a barhentszövet készítése jelentette, a 16. században a polgárok fele ezzel az iparággal foglalkozott. A templomot 1491-ben késő gótikus stílusban átépítették, felépült a városháza és egy is iskola is. 1584-ben II. Rudolf császár hivatalosan is mezővárosi státuszt és vásártartási jogokat adományozott Kirchdorfnak. A 16. század második felétől egyre jelentősebbé vált a kaszakészítés ipara. 1604-ben megalakult a kirchdorfi-micheldorfi kaszakovácsok céhe. A gazdag mezőváros próbált szabadulni a püspöki felügyelet alól, de csak annyit értek el, hogy a hűbérúri jogok előbb a kremsmünsteri, majd a schlierbachi apátsághoz kerültek, míg végül 1795-ben megvásárolhatta szabadságát.
1741-ben a szőlők teljes elfagyása véget vetett a Krems-völgyi bortermelésnek. Több alkalommal is tűzvész pusztította el a település egy részét: 1625-ben, 1686-ban, 1769-ben, 1777-ben és a nagy tűzvész 1877-ben. 1850-ben megalakult a mezővárosi önkormányzat, 1868-ban pedig Kirchdorf járási és járásbírósági székhellyé vált. 1918-ig az Enns fölötti Ausztria koronatartományhoz tartozott, melyet a köztársaság kikiáltásakor átneveztek Felső-Ausztria tartománnyá. 1938-ban Ausztria csatlakozott a Német Birodalomhoz, Kirchdorfot pedig az Oberdonaui gauba sorolták be. A második világháború után az ország visszanyerte függetlenségét és Felső-Ausztria is újjáalakult.
1975-ben Kirchdorfot városi rangra emelték.
Lakosság
A Kirchdorf an der Krems-i önkormányzat területén 2019 januárjában 4503 fő élt. A lakosságszám 1934 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 84,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,2% a régi (2004 előtti), 5,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 5,5% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,4% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 77,5%-a római katolikusnak, 4% evangélikusnak, 1,6% ortodoxnak, 4,9% mohamedánnak, 10,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 13 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (88,2%) mellett a horvátok (4,1%), a szerbek (2,2%) és a törökök (1,3%) alkották.
Látnivalók
- a Szt. Gergely-plébániatemplom
- Neupernstein kastélya
- a barokk katolikus plébánia
- a főtér és az óváros műemléki védettségű házai
Testvértelepülések
Híres kirchdorfiak
- Josef Redtenbacher (1810–1870) vegyész
- Ludwig Redtenbacher (1814–1876) entomológus
- Gerlinde Kaltenbrunner (1970-) hegymászó
Jegyzetek
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
- A település honlapja
- 40905 – Kirchdorf an der Krems Statistik Austria
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kirchdorf an der Krems című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
