Köllő Miklós (szobrász)
Ebben a cikkben a Köllő Miklós (szobrász) témával foglalkozunk, amely az elmúlt években a különböző területekre gyakorolt hatása miatt vált aktuálissá. A Köllő Miklós (szobrász)-ről a terület szakértői vitatkoztak és elemeztek, és rávilágítottak a következményei megértésének és átgondolásának fontosságára. Ebben a cikkben a Köllő Miklós (szobrász)-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és kutatásokat vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és naprakész képet adjunk erről a témáról. Hasonlóképpen feltárjuk a társadalomra, a gazdaságra, a politikára és más releváns szempontokra gyakorolt hatását, hogy megértsük hatókörét és hatását a jelenlegi kontextusban.
| Köllő Miklós | |
 | |
| Született | 1861. december 23. Gyergyócsomafalva község |
| Elhunyt | 1900. szeptember 17. (38 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | szobrász |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (28-21-55) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Köllő Miklós témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Köllő Miklós (Gyergyócsomafalva, 1861. december 23. – Budapest, 1900. szeptember 17.) magyar szobrászművész.
Életpályája
Münchenben, majd Budapesten Huszár Adolfnál tanult. Egy ideig Zala György mellett dolgozott. Előbb díszítő szobrokat készített a budai Várpalota, az Országház és a Kúria részére, kisebb emlékműveket mintázott tárgyias megfogalmazásban.
1894-ben részt vett a kolozsvári Mátyás-szobor pályázaton. Rövid pályáját betegsége törte félbe. Két kiskorú gyermekének elvesztése 1900-ban öngyilkosságba kergette. A Mádéfalvi veszedelem emlékoszlopát csak halála után, 1905-ben állították fel.
Művei
- Garay János szobrát Szekszárdon állították fel.
- 1896. augusztus 6-án avatták Honvédemlék (A szőregi csata emlékoszlopa) szobrát Szegeden.
- 1896. szeptember 6-án avatták Szentháromság-szobrát Szegeden.
- 1897. július 31-én avatták fel Petőfi-szoborát Segesvárott. (A szobor ma Kiskunfélegyházán található.)
- 1899-ben avatták fel a Kossuth-szobrát Marosvásárhelyen. Ez a szobor a román hatalomátvétel után elpusztult, de a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány kezdeményezésére 2001 novemberében – a marosvásárhelyi vártemplomban megőrzött szobor-makett alapján – Sánta Csaba szovátai szobrász újraalkotta a szobrot, amely ma az egykori alkotó, Köllő Miklós szülőfalujának, Gyergyócsomafalvának főterét díszíti.
- 1899-ben elkészítette a Mádéfalvi veszedelem emlékművének Turulmadár-szobrát. (Az építész Tamás József volt).
- Ő mintázta a Millenniumi emlékműre IV. Béla szobrát.
- Az utolsó munkája a héjasfalvi Zeyk Domokos emlékmű reliefje.
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08673.htm, Köllő Miklós, 2017. október 9.
- ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
Források
- Csomafalvi látnivalók
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
