Ebben a cikkben a Jobbágyújfalu lenyűgöző témáját tárgyaljuk, amely nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban. A Jobbágyújfalu számos tanulmány és vita tárgya volt, mivel hatása a mindennapi élet különböző területein releváns. Az idő múlásával a Jobbágyújfalu-ről egyre több tudás gyarapodott, ami lehetővé tette számunkra, hogy megértsük annak fontosságát és következményeit a különböző területeken. Ebben az értelemben rendkívül fontos a téma teljes körű feltárása, hogy megértsük annak összetettségét és társadalmunkra gyakorolt lehetséges hatásait. Ezért ebben a cikkben a Jobbágyújfalu különböző szempontjait elemezzük, és megpróbálunk egy olyan átfogó jövőképet kínálni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a valódi hatókörét.
Jobbágyújfalu (Rohrbach an der Teich) | |
A templom. | |
Közigazgatás | |
Ország | Ausztria |
Tartomány | Burgenland |
Rang | Pinkamiske településrésze |
Járás | Pinkamiske |
Alapítás éve | 1496 |
Polgármester | Johann Wagner (SPÖ) |
Irányítószám | 7511 |
Körzethívószám | 03366 |
Forgalmi rendszám | OW |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 272 m |
Terület | 6,18 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 12′ 37″, k. h. 16° 17′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 37″, k. h. 16° 17′ 05″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jobbágyújfalu témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Jobbágyújfalu (németül: Rohrbach an der Teich, horvátul: Lorbica) Pinkamiske településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
Felsőőrtől 12 km-re délkeletre a Teichenbach partján fekszik.
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a római korban is éltek emberek. Több római-kori halomsírt a találtak a határában, melyek azonban sajnos mára elpusztultak. 1496-ban "Wyfalw" alakban említik először, a vörösvári uradalomhoz tartozott. 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török, mely után délről menekült horvátokkal telepítették be. A szájhagyomány szerint innen szállítottak savanyúvizet az Erdődyek vörösvári kastélyába, azonban ennek az ásványvízforrásnak a helye ma már nem ismert. A falu neve az 1697-es egyházi vizitációban is szerepel. Templomát 1827-ben kezdték építeni és 1836-ban szentelték fel. Délnyugatra a falutól található szőlőhegye, ahol minden család rendelkezett szőlővel és pincével. A település első iskoláját 1860-ban építették, majd 1912-ben újat építettek helyette. 1890-ben a tűzvésznek 20 zsúptetős lakóház esett áldozatul. Ezt követően több család vándorolt ki a tengerentúlra. Az ő adományaikból emelték 1906-ban a központban álló keresztet, melyen az adományozók neve egy márványtáblán van feltüntetve.
Vályi András szerint "Jobbágyi Újfalu. Vas Várm. földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, fekszik Pinka Miskéhez nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű."
Fényes Elek szerint "Jobbágyi-Ujfalu, (Rohrbach), német falu, Vas vmegyében, a vörösvári uradalomban: 300 kath. lak., hegyes határral, szőlőhegygyel."
Vas vármegye monográfiája szerint "Jobbágyi-Ujfalu, 84 házzal és 571 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Pinka-Miske, távírója Német-Szt-Mihály. "
1910-ben 519, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. Ebben az évben alakították meg a helyi tűzoltóegyletet. Jobbágyújfalut 1971-ben Pinkamiskéhez csatolták.
Urunk Mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1827 és 1836 között épült.