Ebben a cikkben a Jószay Zsolt lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma minden korosztály és érdeklődési köre felkeltette az emberek figyelmét. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Jószay Zsolt továbbra is releváns és folyamatosan fejlődő téma a mai világban. Ezeken az oldalakon keresztül megvizsgáljuk történetét, különböző perspektíváit és a különböző területekre gyakorolt hatását. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy felfedezze mindazt, amit a Jószay Zsolt kínál, és gazdagítsa tudásunkat ezzel az izgalmas témával kapcsolatban.
Jószay Zsolt 1951-ben született Szolnokon. Főiskolai tanulmányait Egerben, az akkori Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán végezte, ahol 1974-ben diplomázott földrajz-rajz szakos tanárként. Olyan neves kollégákkal végzett, mint Földi Péter, Selmeci György (Svájc), Szentirmai László, Molnár Béla (Franciaország) és Makoldi Sándor. Mesterei Blaskó János szobrász és Seres János festőművészek voltak.
Jószay Zsolt művészetében erősen elkülönül a „műtermi” és a „köztéri” szobrászat. A megrendelőnek megadja azt, amit kíván, a műtermében pedig megéli saját álomszőtte, varázsos világát. Különösen kedveli a fát, alkotásai java része ebből az anyagból készül, ám a finoman, rendkívüli gondossággal kidolgozott fát mindig árnyalja, mélybarnává, vörösessé, zöldessé színezi. Szobra közül nagyon sok torzó, de még portréinak is hiányzik valamely végtagja. „Ott van az a kéz és a láb, csak nem látszik” – mondja erre. Témája az emberi alak, tűnődő, komoly, időtlen, fájdalmas, vagy éppen szelíd arcú figurák, sokszor lehunyt szemmel. Szobrain gyakran használ „idegen” anyagokat: szövetcsíkkal, zsinórokkal tekeri körbe őket, vagy csak egy nyakláncot ad rájuk. Meditatív, nemes, míves alkotások. Szobrászati alkotásain kívül érmeket is készít, amelyek alakítása és hangulata szervesen kapcsolódik műtermi munkáihoz.
Jószay Zsolt: Antall József. Dr. Antal József tér, Miskolc
Jószay Zsolt: II. Rákóczi Ferenc. Miskolci Galéria (Dőry-kúria, Rákóczi-ház)