A Ivóvíz témája régóta érdeklődés és vita tárgya. Az évek során a Ivóvíz felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, vélemények és nézőpontok széles spektrumát generálva. A Ivóvíz eredetétől napjaink relevanciájáig jelentős szerepet játszott különböző területeken, és emberek millióinak életét befolyásolta szerte a világon. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Ivóvíz történetét, hatását és jövőbeli vonatkozásait, átfogó és szemléletes betekintést nyújtva erre a kulcsfontosságú témára.
Az ivóvíz az ember által fogyasztásra alkalmas víz, amely megfelel az ivóvíz szabványok előírásainak. Amennyiben oldott ásványianyag-tartalma meghaladja az 500 mg/l-t, ásványvíznek minősül, és „ásványvíz” felirattal palackozható.
Ivóvíz hagyományosan artézi kútból, természetes forrásból, tavakból, folyókból, tengerből nyerhető. A talajvíz Magyarország legnagyobb részén jelentős biológiai és vegyi elszennyezése (főleg nitrát- és nitrittartalma) miatt ivásra évtizedek óta alkalmatlan.
A Föld ivóvízkészletét csökkenti a népességrobbanás, a víz pocsékolása és elszennyezése. A Föld egyes részein nagy probléma az ivóvízhiány. 2006-ban a mezőgazdaság használta fel a globális vízfogyasztás mintegy 80%-át. Egyes becslések szerint 2025-re az emberiség 66%-ának nem lesz elegendő jó ivóvize.
A globális felmelegedés és az éghajlat változása miatt egyre többet beszélnek az úgynevezett ivóvízbázisokról, amelyek felértékelődése konfliktusok okává válhat.
Földünk édesvízkészletének kétharmada fagyott állapotú, egyharmada (10 665 millió köbméter) a felszín alatt (talaj, folyó, mocsár), illetve a levegőben található.
2007-ben a legnagyobb készleteket Grönlandon, Alaszkában, Kanadában említenek.
A közfogyasztású ivóvizeket Magyarországon az Országos Közegészségügyi Intézet, valamint a helyi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) vizsgálja és ellenőrzi.
A közegészségügyi előírások a főzésre, mosogatásra, testi tisztálkodásra szolgáló víztől ugyanazokat a tulajdonságokat követelik meg, mint az ivóvíztől.