Ebben a cikkben azt szeretnénk feltárni és elemezni, hogy a I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka milyen hatással volt a társadalom különböző aspektusaira. A I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka megjelenése óta nagy érdeklődést és vitát váltott ki, és vitákat váltott ki különböző területeken. Ebben az értelemben érdemes megvizsgálni a I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka körül létező különböző nézőpontokat, valamint annak hatását olyan sokrétű területeken, mint a politika, a kultúra, a technológia és a gazdaság. Hasonlóképpen azt javasoljuk, hogy vizsgáljuk meg, hogy a I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka hogyan pozícionálta magát olyan jelenségként, amely előtte és utána is megjelölt, olyan trendeket és innovációkat hozott létre, amelyek megváltoztatták a körülöttünk lévő világ észlelését és megközelítését.
I. Bertalan | |
2019-ben | |
Született | 1940. február 29. (84 éves) Zeytinliköy |
Iskolái |
|
Felekezet | ortodox kereszténység |
I. Bertalan aláírása | |
Díjak |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Bertalan témájú médiaállományokat. |
Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka (görögöl: Βαρθολομαίος, újgörög átírással: Vartoloméosz, magyar fordításában: Bertalan, született Δημήτριος Αρχοντώνης (Dimítriosz Arhondónisz), Imbros, 1940. február 29. –) ortodox keresztény pap, szerzetes, 1991 óta konstantinápolyi ökumenikus pátriárka. A történelem 269. konstantinápolyi pátriárkájaként tölti be hivatalát.
A Törökországhoz tartozó, de görögök lakta Imbrosz szigetén született. A középiskolát Isztambulban végezte el, majd teológiai diplomát és doktorátust szerzett. 1961 és 1963 között teljesítette kötelező katonai szolgálatát a török hadseregben. 1963. augusztus 13-án szentelték diakónussá.
Posztgraduális tanulmányait 1963 és 1968 között a Gregoriana Pápai Egyetemen folytatta, ahol egyházjogi doktorátust szerzett, közben a Bossey-i Ökumenikus Intézetben és a Müncheni Egyetemen is folytatott tanulmányokat. 1968-ban hazatért és a konstantinápolyi Hálki szeminárium Ortodox Teológiai Karának rektorhelyettese lett. 1969. október 19-én szentelték pappá.
1972-ben Demetriosz pátriárka kinevezte a Pátriárkai Iroda igazgatójának. 1973. december 25-én szentelték püspökké az anatóliai Philadelphia címzetes metropolitájaként, majd 1990-ben Khalkédóni metropolita lett.
Demetriosz pátriárka halálát követően választották meg konstantinápolyi ökumenikus pátriárkának 1991. október 22-én.
Bartholomaiosz háromszor járt Magyarországon: 2000-ben, 2017-ben és 2021-ben. 2000-ben a Szent István-bazilika előtt, az ünnepi szentmise keretében hirdette ki azt a bullát, ami szerint Szent Istvánt a keleti egyházban is szentként tisztelik. A nagy egyházszakadás után, így közel ezer év után az első magyar király személyében újabb közös szentje van a katolikus és ortodox egyházaknak. 2021-ben letette a Budapesten épülő Dialógus Központ alapkövét és az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmával vendégként részt vett a Ferenc pápa által celebrált zárómisén is. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon egyszerre volt jelen a nyugati és a keleti egyház vezetője.
A leghosszabb ideig hivatalban levő ortodox egyházvezetők egyike.