Hétfő
Ebben a cikkben a Hétfő lenyűgöző világát tárjuk fel, amely téma az évek során sok ember figyelmét felkeltette. A Hétfő vita, kutatás és inspiráció tárgya volt, és kitörölhetetlen nyomot hagyott a társadalomban. A Hétfő eredetétől napjainkig terjedő jelentőségéig végtelen vitákat váltott ki, és szenvedélyes érdeklődést váltott ki azokban, akik szeretnék megérteni jelentését és a körülöttünk lévő világra gyakorolt hatását. Ebben a cikkben megpróbálunk rávilágítani a Hétfő-re, és feltárjuk azokat a különböző szempontokat, amelyek annyira érdekessé és relevánssá teszik a jelenlegi kontextusban.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A hétfő a hét – a napjainkban általános, Európa keresztény részein szokásos felosztás szerinti – első napja, másképp a „hét feje” vagy eleje. A bibliai hagyomány szerint a hét második napja, s többek között az arab országokban, az Amerikai Egyesült Államokban, Görögországban, Grúziában, Iránban, Izraelben, Kanadában, Örményországban és Portugáliában ma is annak számít.
A hétfő a bibliai teremtéstörténet második napja, ennek megfelelően a római katolikus naptár is „Feria Secunda” (második ünnepnap) néven hivatkozik rá, görög neve pedig Δευτέρα (deutera), azaz „második”.
A római hagyomány a hétfőhöz a Holdat rendeli, ezért a legtöbb nyelvben ez a nap „a Hold napja” (lásd az angol Monday, a francia lundi, az olasz lunedì vagy a román luni kifejezést (a latin nyelvben a Hold neve Luna).
Egyéb
- A hétfői nap Garfield, a macska egyik legnagyobb bosszúsága; ha csak teheti, átalussza.