Györgyi Géza (fizikus)
A modern világban a Györgyi Géza (fizikus) alapvető szerepet töltött be életünkben. Felfedezése vagy megjelenése óta a Györgyi Géza (fizikus) jelentős hatással volt a társadalomra, a kultúrára, a gazdaságra és a technológiára. Hatása világszerte elterjedt, minden embert közvetlenül vagy közvetve érint. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Györgyi Géza (fizikus) szerepét a mindennapi élet különböző aspektusaiban, és jelentőségét a mai világban. A Györgyi Géza (fizikus) eredetétől jelenlegi hatásáig kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, és ma is releváns téma.
| Györgyi Géza | |
| Született | 1930. október 8. Budapest |
| Elhunyt | 1973. augusztus 24. (42 évesen) Szeged |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Györgyi Géza |
| Foglalkozása | elméleti fizikus, c. egyetemi tanár |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (1949–1953) |
| Halál oka | öngyilkosság |
| Sírhelye | Farkasréti temető (43-2-21) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Györgyi Géza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Györgyi Géza (Budapest, 1930. október 8. – Szeged, 1973. augusztus 24.) elméleti fizikus, a fizikai tudományok doktora, c. egyetemi tanár. Az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet (röviden: KFKI) Részecske és Magfizikai Kutató Intézetében és elődeiben dolgozott.
Élete
A középiskolát a Ciszter, később Állami Szent Imre Gimnáziumban végezte. Osztálytársai többek között: Abody Béla, Latinovits Zoltán és Vajda Miklós voltak.
1949-ben iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem (mai ELTE) fizikus szakára. Már felsőéves hallgató korában gyakorlatokat vezetett az egyetemen.
1953-tól a Központi Fizikai Kutatóintézet kutatója lett, ahol a Szamosi Géza vezette Elméleti Fizikai Csoportban kezdett dolgozni, szűkebb munkaterülete a magfizikai kutatás volt.
1956-ban a Központi Fizikai Kutatóintézet Forradalmi Bizottsága Györgyi Gézát titkárává választotta. Ennek negatív következményeit haláláig kénytelen volt viselni, bár állásából nem bocsátották el. Ennek oka kezdődő betegsége lehetett.
Az 1959-es gyermekbénulás járvány idején, 29 éves korában érte el a súlyos betegség, ami a későbbiekben nagy szenvedést okozott számára és részben emiatt vetett véget önkezével életének.
1959-ben a New York-i Columbia Egyetemről egyéves meghívást kapott, amelynek keretén belül gyógykezeléséről is gondoskodtak volna, kiutazását azonban nem engedélyezték.
1973-ban, 43 éves korában öngyilkos lett Szegeden, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Vándorgyűlésén.
Eredményei
Számos új eredményt ért el a magfizikai modellek alkalmazása és értelmezése területén. Megírta az egyetlen magyar „Elméleti magfizika” című könyvet, amit többször újra kiadtak, idegen nyelven is megjelentettek. Hat egyetemi jegyzetet írt.
Kitüntetései
Külső hivatkozások
Emlékére 1995-ben a KFKI Részecske és Magfizikai Kutató Intézet Györgyi Géza-díj at alapított 35 éven aluli, kiemelkedő tudományos eredményt elért fiatal kutatók számára. A díjat évenként egyszer osztják ki.
Jegyzetek
- ↑ Vajda Miklós: Éj volt, egy síró magyar költővel az ágyon - Requiem egy elfuserált zseniért. Magvető Kiadó - ISBN 978 963 14 2861 2
Források
- Természet Világa 2001/3
- Nekrológja a kfki.hu oldalán
- Szegő Károly: Györgyi Gézára emlékezünk, Fizikai Szemle 2000/10., 337. old. Archiválva 2015. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kovács László: Györgyi Géza – Egy kivételes elméleti fizikus életpályája, REAL – az MTA Könyvtárának Repozitóriuma, 2016
- Kovács László: Györgyi Géza. Egy kivételes elméleti fizikusi életpálya, 1930–1973; előszó Patkós András, Wigner Jenő leveleivel; MATI, Bp., 2016 (Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára)
