Farkas Emőd

A Farkas Emőd téma az elmúlt években nagy érdeklődést váltott ki. Relevanciája vitathatatlan, mivel a mindennapi élet számos területére hatással van. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Farkas Emőd különböző megközelítéseit és perspektíváit, valamint a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. Kimerítő kutatással és konkrét esetek tanulmányozásával igyekszünk átfogó és teljes képet adni erről a témáról. Ezenkívül megvizsgáljuk azokat a lehetséges megoldásokat és javaslatokat, amelyeket a Farkas Emőd-gyel kapcsolatos problémák megoldására terjesztettek elő.

Farkas Emőd
Született1866. augusztus 10.
Álmosd
Elhunyt1920. november 1. (54 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Iskolái
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
Írói pályafutása
Jellemző műfajok
Fontosabb művei• Álmok, árnyak
• Margitszigeti vadrózsák
• Boszniában
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkas Emőd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dulházi, farkasfalvi Farkas Emőd (Álmosd, 1866. augusztus 10.Budapest, 1920. november 1.) író, költő, hírlapiró.

Élete

A szabadság vértanúi, 1907 (?)

Farkas Balázs kisdednevelő és Thanhoffer Róza fia. Középiskoláit az ungvári királyi katolikus főgimnáziumban végezte; 1885-89-ben a budapesti egyetemen bölcselethallgató volt. Tanított Sopronban a Csöndes-féle gimnáziumban, Rákospalotán a dr. Szabó Alajos-féle intézetben és a budapesti magyar királyi állatorvosi akadémián. 1890-91-ig a katonai évét szolgálta le és tiszti vizsgát tett; azután Rákospalotán nyert tanári alkalmazást. Sírja a Kerepesi úti temetőben található (37-5-40).

Első irodalmi cikke az Ungvári Közlönyben (1883. Ünnepeljük meg márczius 15-ét c.) jelent meg; ettől kezdve a nevezett lapban és az Ungban sűrűn jelentek meg tőle vezérczikkek, tárczák, vers és próza; 1885-86-ban a Függetlenség cz. politikai napilapnak belmunkatársa volt, melyben számos politikai és szépirodalmi dolgozata jelent meg névtelenűl vagy F. E. és f. e. jegyek alatt. Ezeken kívül a Magyar Geniusz, Ország-Világ, Egyetértés, Budapest, Képes Családi Lapok, Magyar Nők Lapja, A Hét, Üstökös, Magyarország sat c. lapokban jelentek meg tőle részint verses, részint prózai irodalmi dolgozatok.

Könyvei

  • Reményeim. Budapest, 1887. (Apróbb költemények és három költői dolgozat: Petőfi halála, melylyel VII. oszt. tanuló korában pályadíjat nyert a Dajka-körben, Világos elegia és Dárius kincse, népies költői elbeszélés.)
  • A szabadságharcz 1848-49-ben, hősköltemény-töredék. Budapest, 1888.
  • Álmok, árnyak. Budapest, 1889. (Elbeszélések Botond névvel.)
  • Margitszigeti vadrózsák. Ujabb költemények. Budapest, 1891.
  • Bakaélet (humoros történetek a baka életből.) Budapest, 1892. arczk.
  • Bakavilág. Budapest, 1892. (Humoros történetek.)
  • Hogy tehetjük le a tiszti vizsgát? Budapest, 1892. (Tankönyv önkéntesek számára.)
  • Azok a tisztek. Humoros történetek. Budapest, 1893. (Két kiadást ért.)
  • Boszniában. Budapest, 1893. (Elbeszélések.)
  • A józsefstadti kőkoporsó. Regényes korrajz a 48/49 utáni gyászidőkből, Budapest, 1900
  • Damjanich fiai. Regény a szabadságharcból, Budapest, 1902
  • Rákóczi lobogója alatt. Regényes korrajz, Budapest, 1903
  • A szabadság vértanui. Regényes korrajz a szabadságharczból, Budapest, 1907
  • Petőfi élete. Regényes korrajz, Budapest, 1909 (Petőfi-Könyvtár 11.)
  • Magyarország Nagyasszonyai I-III., Budapest, 1911 (→ az I-II. kötet reprint kiadásban is megjelent)
  • Az 1848-49-iki szabadságharcz anekdota kincse, Budapest, 1911
  • Csataképek 1914. Kis történetek a nagy háboruból, Budapest, 1914
  • A gyermek kapitány. Regényes történet a szabadságharcból a tanulóifjuság számára, Budapest, é. n.
  • Diákhősök 48-ban. Regényes történet a szabadságharcból a tanulóifjuság számára, Budapest, é. n.
  • Egy rossz fiu története, Budapest, é. n.
  • Volt egyszer... Mesegyüjtemény, Budapest, 1923

Műfordítások

  • May Károly: A feketék országában, Budapest, é. n.
  • May Károly: Mandarinok országában, Budapest, é. n.

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek