Führer

Ebben a cikkben a Führer-et különböző nézőpontokból elemezzük, hogy megértsük a hatását a különböző kontextusokban. A Führer olyan téma, amely az elmúlt években nagy érdeklődést váltott ki, többek között társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális relevanciája miatt. Az elemzés során megvizsgáljuk a Führer által felölelt különféle dimenziókat, valamint annak időbeli alakulását és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. Ezenkívül feltárjuk a Führer körül létező különböző értelmezéseket és véleményeket, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról.

A Német Birodalom
führere és kancellárja
Der Führer und Kanzler des Deutschen Reiches
Adolf Hitler személyes zászlója
Adolf Hitler személyes zászlója
Adolf Hitler személyes zászlója
Adolf Hitler 1934. augusztus 2. – 1945. április 30.
Adolf Hitler
1934. augusztus 2. – 1945. április 30.

Adatok
Országnáci Németország
MegszólításMein Führer
ElsőAdolf Hitler
UtolsóAdolf Hitler

Hivatal kezdete1934. augusztus 2
Hivatal vége1945. április 30

ElődKancellár
Birodalmi elnök
UtódKancellár
Birodalmi elnök
SablonWikidataSegítség


A Führer német szó, jelentése magyarul vezér/vezető. Adolf Hitler vezetői címeként és megszólításaként vált nemzetközileg ismertté, mintája Benito Mussolini duce címe volt. Először a Völkischer Beobachter használta a szót Hitlerre egyik 1921-es számában. A címet azonban mások is használták ebben az időben, például Ernst Thälmann 1926-tól. A Thälmann életéről készített 1955-ös film alcímében is megjelenik a Führer kifejezés (Führer seiner Klasse, osztályának vezére).

A nemzetiszocialista hatalomátvétel és Paul von Hindenburg elnök halála után, 1934. augusztus 2-án Hitler Vezér és birodalmi kancellárként egyesítette az államfői és kormányfői posztot. Egyúttal ő lett a Harmadik Birodalom legfőbb bírója, a hadsereg főparancsnoka, és az ő kezében összpontosult mind a törvényhozó, mind a végrehajtó hatalom. Az összes miniszter és hivatalnok neki tartozott felelősséggel, valamint a hadsereg rá esküdött fel. Mindezek ellenére a propaganda igyekezett úgy beállítani, hogy a Führer csupán első az egyenlők között, és a korlátlan hatalmat csakis a népért gyakorolja. A nagy hatalommal együtt megvalósult a Führerprinzip, vagyis a vezérelv elmélete is, és mindent Hitler akaratának rendeltek alá.

Hasonló címek

Sok politikus akadt a történelem során, aki a Führerhez hasonló címet vett fel, hogy kifejezze hatalmát. A második világháború idején ez főleg fasiszta államokban és jobboldali diktatúrákban volt jellemző, ám a hidegháború idején több kommunista politikus is használta ezeket.

Jegyzetek

  1. Vitári Zsolt: Az NSDAP születése. Új párt a köztársaság ellen, 1919-1925. nemettortenelem.tti.btk.pte.hu. . (Hozzáférés: 2011. április 26.)
  2. Rubicon: Párthadseregek a weimari köztársaságban, XXII. évfolyam 217. szám, 2011/05, ISSN 0865-6347, 21–24. old.
  3. Der ostzonale Thälmann-Film. Zeit Online. (Hozzáférés: 2015. április 21.)
  4. Pólay Elemér: A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog, 1939