Etnikai vallás
Ma a Etnikai vallás témával szeretnénk foglalkozni, mivel ez egy olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban. A Etnikai vallás egy olyan téma, amely a történelem során jelen volt, és számos területen elemzés és vita tárgya. Ebben a cikkben a Etnikai vallás különféle dimenzióinak alapos feltárását javasoljuk, azzal a céllal, hogy olvasóinknak átfogó és gazdagító képet adjunk erről a témáról. Az eredetétől a mai relevanciáig, beleértve a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásait, célunk, hogy egy olyan széles és teljes perspektívát kínáljunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Etnikai vallás jelentőségét és hatását társadalmunkban.
Az etnikai vallások főként afrikai, dél-amerikai és ázsiai vallási közösségek hiedelmeit és gyakorlatait jelöli, amelyeket a közös származás és/vagy a hasonló kultúra, szokások és nyelv köti össze; megkülönböztetve őket más vallásoktól. Elavult megnevezései: törzsi vallások vagy bennszülött vallások. Korábbi, még ennél is pontatlanabb megnevezései: természeti vallások vagy primitív vallások. Ma nemzetközileg egyre inkább az etnikai vallás megjelölést használják, amelyet nem szabad összekeverni az etnikai-vallási csoportokkal (pl. perzsa zoroasztriánusok).
Az e vallásoknak tulajdonított sajátosságok közül sok bizonyult a közelebbi megismerés nyomán tévedésnek, például az ősök tisztelete. A velük kapcsolatos feltevések közül a leginkább tárgyszerű az animizmus, vagyis az a felfogás, mely szerint mindent valamilyen lélek jár át.
Jellemzőjük, hogy a vallás egy kifelé zárt társadalomhoz való tartozás révén öröklődik, amelyet pontatlanul "törzs"nek szokás nevezni (a térítés lehetetlensége, lemondás a misszióról). A vezérlő isteni útmutatásokat a tagok közvetlenül átélik és rituális könyörgéssel eszközlik ki. A mítoszokba és szimbólumokba foglalt világértelmezések a papi vezetők titkos tudásának alkotják részét. Nagy hangsúlyt helyeznek a békés társas viselkedésre.
Ha a teremtő isten eszméjét keressük, akkor az általában csak a mítoszokban játszik szerepet, hiszen a világ teremtése után visszavonult, és nincs közvetlen befolyása a jelenre. Nem tisztelik rendszeresen, és gyakran csak vészhelyzetekben hívják. Nem szentelnek szentélyeket neki. Nincs papi szervezet. Az istenkáromlás és eretnekség ismeretlen fogalmak.
E vallások legfontosabb kiindulópontja a transzcendens közvetlen élménye. Elterjedt gyakorlatok az áldozati rituálék, a böjtölés, a szándékos elszigetelődés vagy hallucinogén anyagok fogyasztása látomások létrehozása érdekében. Gyógyítók, varázslók, látnokok, sámánok vagy hasonlók közvetítenek az ember és az isteni világ vagy túlvilág között.
Az etnikai vallások a legrégibb vallások a világon. E vallásoknak – az üdvtannal rendelkező vallásokkal szemben – az evilági célok elérése a központi célja, amihez megpróbálják elnyerni a természetfeletti erők, szellemek, istenek támogatását.
A II. vatikáni zsinat nem keresztény vallásokkal kapcsolatos állásfoglalása a törzsi vallásokra is vonatkozik: A katolikus Egyház semmit nem utasít el abból, ami ezekben a vallásokban igaz és szent.
|
Ez a vallási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Kapcsolódó cikkek
Jegyzetek
Források
- Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár, 2006, Göncöl Kiadó