Etilénglikol

A mai világban a Etilénglikol példátlan jelentőséggel bír a mindennapi élet különböző területein. A politikára gyakorolt ​​hatásától a technológiára gyakorolt ​​hatásáig a Etilénglikol jelenléte tagadhatatlan a globális színtéren. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Etilénglikol különböző dimenzióit, elemezve annak időbeli alakulását és a modern társadalomra gyakorolt ​​hatását. Ezzel az elemzéssel jobban megérthetjük a Etilénglikol jelentőségét és szerepét a mai világ alakításában.

Etilénglikol
IUPAC-név Etán-1,2-diol
Más nevek Etilénglikol
Monoetilénglikol
1,2-dihidroxietán
Glikol
Kémiai azonosítók
CAS-szám 107-21-1
SMILES
OCCO
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C2H4(OH)2
Moláris tömeg 62,068 g/mol
Sűrűség 1,1132 g/cm³
Olvadáspont −12,9 °C (260 K)
Forráspont 197,3 °C (470 K)
Oldhatóság (vízben) Vízzel minden arányban elegyedik.
Viszkozitás 16,1 mPa s
Veszélyek
EU osztályozás Ártalmas Ártalmas (Xn)
NFPA 704
1
1
0
 
R mondatok R22
S mondatok (S2)
Lobbanáspont 111 °C (zárt csészében)
Öngyulladási hőmérséklet 410 °C
LD50 4700 mg/kg (patkány, szájon át)
Rokon vegyületek
Rokon többértékű alkoholok propilénglikol
glicerin
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

Az etilénglikol egy sűrűn folyó, édes ízű, mérgező folyadék. Fagyálló folyadékként használják. Egyszerűbb elnevezése a glikol. Szerves vegyület, a kétértékű alkoholok (diolok) legegyszerűbb képviselője.

Fizikai tulajdonságai

Az etilénglikol vagy monoetilénglikol (etán-1,2-diol) színtelen, sűrűn folyó, édes ízű, mérgező folyadék. A nagy viszkozitás oka az, hogy molekulái között erős hidrogénkötéseket alakít ki. Vízzel kiválóan elegyedik, de apoláris oldószerektől különválik. A molekula poláris részének hatása erősebb.

Felhasználása

A vízmolekulákkal erős hidrogénkötést képez, ami megakadályozza a szabályos jégkristályok kialakulását. Ennek eredményeképpen nagyon alacsony az olvadáspontja. 60%-os töménységű glikol -36 °C-on fagy meg. Ezért használják fagyálló folyadékként az autókban, épületgépészeti csőrendszerekben, vagy repülőgépek felületén végbemenő jégképződés ellen. Ezen kívül felhasználják még poliészter gyártásánál is.

Toxicitása

Az etilénglikol közepesen mérgező, embernél a minimális halálos dózis 1400 mg/testsúlykg, vagyis egy felnőtt esetében 75 ml, kb. fél pohárnyi. Veszélyességét az okozza, hogy édes ízű, ezért fennáll a nagyobb mennyiség elfogyasztásának veszélye. A fogyasztókhoz eljutó etilénglikol-tartalmú termékekbe (fagyálló) keserű ízt adó vegyületeket (denatónium-benzoát) ajánlott keverni.

A mérgezés első tünetei (30 perc-12 óra között) a központi idegrendszer működészavara, depressziója, ami szédülés, fejfájás, izomrángás formájában jelentkezik. A második fázisra (12-36 óra) felgyorsult légzés és szívdobogás jellemző. A harmadik fázisban (24-72 óra) vesetájéki fájdalom, véres vizelet, eleinte sok, aztán kevés vizelet jelzi a vese károsodását, ami kómához és halálhoz vezet.

A toxicitás kiváltója nem maga az etilénglikol, hanem a metabolitjai. Lebontásának első fázisában a máj alkohol-dehidrogenáz enzimje glikolaldehiddé alakítja (ezért a mérgezés ideiglenes ellenszere az etil-alkohol, amely lefoglalja ezt az enzimet), majd az aldehid-dehidrogenáz főleg glikolsavat és kisebb mértékben glioxált képez belőle. A mérgezés második fázisáért a glikolsav okozta elsavasodás felelős.

A glikolsav gyorsan lebomlik, főleg hangyasavra és szén-dioxidra, egy kisebb része (2,5%) viszont oxálsavvá alakul, amely kalcium-oxalát formájában kikristályosodik a vesében és ott szövetpusztulást és súlyos esetben a szerv teljes leállását okozza.

Az etilénglikol nagy dózisban patkányok esetében fejlődési rendellenességeket okoz az embriókban. Nyúlnál ilyen hatást nem sikerült megfigyelni, az ember esetében az ilyen hatások vitatottak.

Jegyzetek

  1. Elert, Glenn: Viscosity. The Physics Hypertextbook. (Hozzáférés: 2007. október 2.)
  2. a b c Etilénglikol (ESIS)[halott link]
  3. Az etilénglikol vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. december 28. (JavaScript szükséges) (angolul)
  4. Edward W. Carney: An Integrated Perspective on the Developmental Toxicity of Ethylene Glycol Reproductive Toxicology Vol 8. No 2. pp 99-113, 1994

Lásd még