Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Embólia-et és a mai társadalomra gyakorolt hatását. A Embólia olyan téma, amely az elmúlt években számos szakértő és tudós figyelmét felkeltette, heves vitákat váltott ki, és számos elemzést és vizsgálatot adott. A Embólia hosszú ideje vita tárgya volt különböző területeken, és a politikától a gazdaságig mindenre hatással volt, beleértve a kultúrát és a technológiát is. A következő bekezdésekben a Embólia különböző aspektusaival, időbeli alakulásával és a mai lehetséges következményekkel foglalkozunk.
Embólia | |
Angolul | Embolism |
Osztályozás | |
BNO-10 | I74., I82., O88., T79.0-T79.1 |
BNO-9 | 444.9 |
Adatbázisok | |
OMIM | 306700 |
DiseasesDB | 18165 |
MeSH ID | D004617 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Embólia témájú médiaállományokat. |
Embóliának nevezzük azt az állapotot, amikor egy objektum (embolus) az érrendszerben a vérkeringés segítségével egyik helyről egy másik helyre sodródik, majd elzárja azt az érszakaszt, ahol megakad. Az elnevezés Rudolph Carl Virchow nevéhez fűződik.
Az embólia abban különbözik a trombustól, hogy a trombus nem vándorol, hanem ott okoz elzáródást, ahol keletkezett. Gyakran úgy keletkezik embólia, hogy egy trombusból leszakad egy rész. Embolizációt a keringésbe került zsír vagy levegő is okozhat.
Az embóliákat csoportosíthatjuk az embólus anyaga szerint:
Az iránya szerint:
Az anterográd embólia a véráramlás irányában, míg a retrogád embóliánál az embólus az ellenkező irányba, azaz a véráramlással szemben halad. Ez általában a vérkeringés alacsony nyomású területein következik be (pl.: vénák). A paradox embóliánál az embólus, általában a szív szeptumfejlődési rendellenessége következtében, a szisztémás vénás keringési rendszerből a szisztémás artériásba jut.
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |