Jelenleg a Eleai Zénón olyan téma, amely nagy érdeklődést vált ki, és vitát vált ki a társadalom különböző szektoraiban. A történelem során a Eleai Zénón visszatérő téma volt, amelyet különböző nézőpontokból közelítettek meg, és az idők során fejlődött. Ebben a cikkben a Eleai Zénón különböző dimenzióit és az emberek mindennapi életére gyakorolt hatását elemezzük. A Eleai Zénón eredetétől napjainkig tanulmányozás, elmélkedés és vita tárgya volt, ami bizonyítja relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Eleai Zénón következményeit olyan területeken, mint a politika, a kultúra, a technológia és általában a társadalom.
eleai Zénón | |
(vitatott képmás) | |
Született | kb. i. e. 488 Velia |
Elhunyt | kb. i. e. 430 Velia |
Foglalkozása |
|
Filozófusi pályafutása | |
Elea Preszókratikus filozófia | |
Iskola/Irányzat | eleai filozófiai iskola |
Érdeklődés | metafizika, ontológia |
Akikre hatott | szamoszi Melisszosz, Empedoklész, Leukipposz, Kephalosz, Kalliasz |
Akik hatottak rá | Parmenidész |
Fontosabb nézetei | Zénón paradoxonjai |
Fontosabb művei | Zénón paradoxonjai |
A Wikimédia Commons tartalmaz eleai Zénón témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Eleai Zénón, Zeno (Elea, kb. i. e. 488 – i. e. 430) ókori görög filozófus.
Zénón életéről nagyon keveset tudunk. Diogenész Laertiosztól tudjuk, hogy nem hagyta el Eleát, Athénban sem járt soha. Parmenidész tanítványa volt. Platóntól tudjuk, hogy Zénón pénzért tanított, egy kurzusa száz minába került.
Ugyancsak Platóntól tudjuk azt is, hogy Zénón karcsú, elegáns, kellemes megjelenésű férfi volt. Egy arab történetíró, al-Mubasszir alacsony termetűnek és pisze orrúnak írta le.
Platóntól tudjuk, hogy Zénón legalább egy könyvet írt. A Szuda-lexikonban további címlistát is találni, hitelessége azonban nem bizonyított. Arisztotelésztől tudjuk, hogy legalább még egy könyvet írt, a mozgás-paradoxonok, a köles szám paradoxona, a hely paradoxona voltak benne. De az sem kizárt, hogy egy könyvet írt, amely mindezeket tartalmazta.
Az egyetlen, kétségtelenül zénóni töredéket, amely érintetlenül maradt fent, Szimplikiosz jegyezte fel:
Az ún. zénóni apóriák:
Akhilleusz és a teknős versenyeznek, a teknős kap egy méter előnyt. Ekkor Akhilleusz sosem éri utol a teknőst, hiszen először megtesz egy métert, de addigra a teknős odébbmegy, ledolgozza ismét a hátrányát, de addigra a teknős ismét odébbmegy, és így tovább a végtelenségig.
Egy nyílvessző nem juthat el sehova, hiszen ha egy adott pillanatban vagy ott van ahol van, vagy nincs. Ha nincs az baj, ha pedig ott van, akkor áll, vagyis a nyílvessző minden pillanatban egy helyben áll.