Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Christine Lagarde hatását a mai társadalomra. A Christine Lagarde évtizedek óta az akadémikusok, a szakértők és a nagyközönség érdeklődésének témája. Relevanciája különböző területeken tükröződik, mint például a politika, a kultúra, a gazdaság és a technológia. Az idő múlásával a Christine Lagarde bebizonyította, hogy képes értelmes változást létrehozni és szenvedélyes vitákat váltani ki. Ebben az értelemben elengedhetetlen, hogy kritikusan és tárgyilagosan elemezzük a Christine Lagarde társadalmunkban betöltött szerepét, és azt, hogy hogyan alakítja tovább jelenünket és jövőnket.
Christine Lagarde | |
Született | Christine Madeleine Odette Lallouette 1956. január 1. (68 éves) Párizs 9. kerülete |
Állampolgársága | francia |
Élettársa | Xavier Giocanti |
Gyermekei | három gyermek |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Az Európai Központi Bank elnöke | |
Hivatalban Hivatalba lépés: 2019. november 1. | |
Előd | Mario Draghi |
Christine Lagarde aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Christine Lagarde témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Christine Lagarde (teljes nevén: Christine Madeleine Odette Lagarde; Párizs, 1956. január 1. –) francia politikus, közgazdász és ügyvéd. 2011 és 2019 között a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, 2019-től az Európai Központi Bank elnöke. Mindkét szervezet élén ő az első női vezető.
2011. július 5. és 2019. szeptember 12. között ő volt a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója. E tisztségéről 2019. július 16-án mondott le, következő tisztségére tekintettel.
Az Európai Tanács 2019. november 1-jei hatállyal kinevezte az Európai Központi Bank elnökévé, Mario Draghi utódjaként. Lagarde megbízatása 8 évre szól és nem újítható meg.
2021 végén a Politico Europe Európa legbefolyásosabb embereinek éves rangsorában a „cselekvők” kategória 3. helyére tette. A lap elsősorban az előtte álló kihívásokra fókuszál: az eurózóna évtizedek óta először egyszerre néz szembe gyengülő gazdasági növekedéssel és növekvő inflációval, így olyan megoldást kell találnia a megengedő monetáris politikától való visszalépésre, amely közben nem fullasztja le a gazdasági helyreállást.