Ma belépünk a Budai városrész izgalmas világába. Ebből az alkalomból alaposan megvizsgáljuk a Budai városrész-hez kapcsolódó összes szempontot, az eredetétől a mai relevanciáig. Emellett elemezzük a hatását különböző területeken, legyen szó a társadalomról, a kultúráról, a gazdaságról vagy bármely más releváns területről. A teljes és részletes áttekintés érdekében megvizsgáljuk a témával kapcsolatos különböző szempontokat és szakértői véleményeket. A Budai városrész egyre növekvő érdeklődés témává vált, és elengedhetetlen annak természete és fejlődése megértése, hogy megértsük mindennapi életünkre gyakorolt hatását.
Budai városrész | |
A Zsolnay-mauzóleum | |
Közigazgatás | |
Település | Pécs |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
A Budai városrész, Budaiváros vagy Budai Külváros Pécs egyik városrésze, mely nevét az 1786-ig állt Budai-kapuról kapta. A kapu a volt Lyceum szomszédságában volt a keleti várfalon. Innen indult a Buda felé vezető országút. A városrészben található a Zsolnay család által létrehozott Zsolnay porcelángyár és a Zsolnay-mauzóleum, a család temetkezési helye. Ez utóbbi a Ledina nevű területen fekszik, ami a pécsiek számára egybecseng az ottani cukrászdával.
A városrésznek a tengerszint feletti magassága kb. 130-180 méter.
A városrész határai már a 14. században körvonalazódtak. A várfalon kívüli településrész a Mindenszentek temploma és az Ágoston-kolostor közelében jött létre. A török hódoltság idejében nem gyarapodott ez a városrész. A török kiűzését követően itt alig maradt ép ház. 1710 után lassan megindult a város újjáépítése, bővítése. Ekkoriban baranyai bosnyákok, később magyarok és németek telepedtek le. A Budai városrészben az 1786 és 1828 közötti időszakban volt a leggyorsabb ütemű a városrész bővülése. A várfal mentén utca formálódott a várárok vonalában. Kialakult az akkori Búza tér, ahol marha- és gabonapiac működött. A németek a Tettye-patak mentén, a szerbek a Szerb utcában, a baranyai bosnyákok főleg a Bosnyák utcában, a cigányok a Benga közelében, a mai Felső-Balokány utcában voltak többségben. A 18. században a patakok mellé tímárok és molnárok települtek, nevüket ma utcák őrzik.
A 19. és 20. században kelet felé tovább bővült. 1978-ban bezárt a búza téri piac.
A városrész belsejében a 25,26,27,40* jelzésű járatok közlekednek a Felsővámház u. és a Vadász u. érintésével.
Az északi részén (Hársfa u.) a 28,28Y,29,38*,39* jelzésű járatok.
Déli részén (6-os sz. főút) a 2,2A,102,4*,4Y*,13,13E,14*,20*,21,21A,121,60,60A jelzésű járatok.