Ebben a cikkben a Belényesszentmárton-et vizsgáljuk meg, egy olyan témát, amely az elmúlt években érdeklődést és vitát váltott ki. A Belényesszentmárton-et különböző tudományterületeken tanulmányozták és kutatták, és a társadalomra és a kultúrára gyakorolt hatása tagadhatatlan. A történelem során a Belényesszentmárton döntő szerepet játszott az emberiség fejlődésében, és hatása ma is aktuális. Ebben az értelemben elengedhetetlen, hogy kritikusan és objektíven elemezzük a Belényesszentmárton jelenségét, következményeit és lehetséges következményeit jelenkori világunkban.
Belényesszentmárton (Sânmartin de Beiuș) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Biharpoklos |
Rang | falu |
Községközpont | Biharpoklos |
Irányítószám | 417379 |
SIRUTA-kód | 30461 |
Népesség | |
Népesség | 208 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 41′ 26″, k. h. 22° 19′ 22″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 26″, k. h. 22° 19′ 22″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Belényesszentmárton település Romániában, Bihar megyében.
Bihar megyében, a Bihar-hegységben, a Visó-patak mellett, Belényestől északnyugatra, Belényes, Gyalány és Biharpoklos között fekvő település.
A faluban 1999-ben folytatott régészeti feltárások során 11-13. századi település nyomait azonosították.
Belényesszentmárton nevét a korabeli oklevelek 1465-ben említik először, mint a Hont-Pázmány nemzetség panaszi ágának birtokát. 1470-ben a Pályi család volt a település földesura, később pedig 1780-ig a római-, majd a görögkatolikus püspökség birtoka lett.
1910-ben 421 lakosából 416 román, 5 magyar volt. Ebből 411 görögkeleti ortodox, 5 görögkatolikus, 5 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye belényesi járásához tartozott.
2014-ben szentelték fel a falu új ortodox templomát, amely 1995 – 2014 között épült a régi fatemplom mellett.