Beaux-Arts építészet

A Beaux-Arts építészet (kiejt: /b oʊ z Ɑːr / bohz AR,  beaux arts^?*), amelyet időnként akadémiai klasszicizmusnak is neveznek, a historizmus egy építészeti stílusa volt, amelyet a párizsi École des Beaux-Arts képzőművészeti iskola tanított, különösen az 1830-as évektől a 19. század végéig. A francia neoklasszicizmus elveire támaszkodott, de reneszánsz és barokk elemeket is tartalmazott és modern anyagokat, például vasat és üveget használt fel. A 19. század végéig Franciaország fontos stílusa volt.

Történet

A Beaux-Arts stílus a francia klasszicizmus XIV. Lajos stílusából, majd a francia neoklasszicizmusból fejlődött ki. A francia építészeti stílusokat a francia forradalom előtt az Académie royale d'architecture (1671–1793), majd a francia forradalmat követően az Académie des Beaux-Arts építészeti részlege irányította. Az Akadémia rendezte meg az építészeti Grand Prix de Rome versenyt, amely a díjazottaknak lehetőséget kínált az ókor klasszikus építészetének tanulmányozására Rómában.

A képzőművészeti iskoláról Beaux-Arts néven emlegetett stílus a második francia császárság (1852–1870) és az azt követő harmadik köztársaság idején érte el fejlődésének csúcsát.

Charles Garnier a Beaux-Arts mozgalmának vezéralakja lett és a Francia Riviérán is számos jelentős épületet alkotott.

A francia fővárosban a következő építmények tulajdoníthatók a stílusnak:

• Opéra Garnier;
• A Louvre új szárnyai;
• A Musée d’Orsay épülete;
• Grand Palais, Petit Palais, III. Sándor-híd;
• Chaillot palota.

A stílus erősen befolyásolta az Egyesült Államok építészetét is 1880 és 1920 között. Nagy-Britanniában az Edward-korszakban (20. sz. eleje) terjedt el Arthur J. Davisnek köszönhetően, aki a Beaux-Arts iskolában tanult.

Jellemzők

A Beaux-Arts építészet jellemzői a következők:

• Zömmel lapos tető
• A francia és az olasz építészettörténet elemeinek felhasználása; klasszikus részletek, stílusok szintézise és eklekticizmusra való hajlamra
• Szigorú szimmetria
• Belső terek díszítésének gazdagsága: szobrok (domborműtáblák, figurális szobrok, szoborcsoportok), mozaikok és egyéb műalkotások
• Monumentális és grandiózus dizájn
• Klasszikus építészeti részletek: baluszterek, pilaszterek, girlandok, kartusok
• Sokszínűség, az építészeti elemek, szobrok stb. különféle színekkel való díszítése

Galéria

• 
  Királyi Afrika Múzeum, Tervuren, Belgium
• 
  Cinquantenaire/Jubelpark diadalíve, két oldalépületének egyikével, Brüsszel
• 
  Conservatoire national des arts et métiers, Párizs, Léon Vaudoyer (1838–67)
• 
  Természettudományi Múzeum, Párizs, Louis-Jules André (1877–1889)
• 
  A Grand Palais des Champs-Élysées. Párizs (1897-1900)
• 
  Bode Múzeum, Berlin
• 
  Hotel Excelsior, Nápoly
• 
  Hogesluis, Amszterdam
• 
  Casino de Madrid
• 
  Casa-Palacio de Tomás de Beruete, Madrid
• 
  Estrugamou-palota, Buenos Aires
• 
  A New York-i Metropolitan Museum of Art homlokzata Richard M. Hunt (1902)
• 
  Arthur Brown Jr.: San Francisco War Memorial Opera House (1932)

Hivatkozások