Axon (szövettan)
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Axon (szövettan)-et, egy témát/személyt/dátumot, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Mélyreható megközelítéssel megvizsgáljuk a Axon (szövettan)-hez kapcsolódó különböző szempontokat, részletes információkkal, szakértői elemzésekkel és változatos véleményekkel. A társadalomra gyakorolt hatásától a globális vonatkozásokig ez a cikk egy olyan témára/személyre/dátumra próbál rávilágítani, amely több területen is vitát és érdeklődést váltott ki. A releváns adatok bemutatásával, a szakértőkkel folytatott interjúkkal és a kiegyensúlyozott megközelítéssel arra törekszünk, hogy teljes és gazdagító képet nyújtsunk a Axon (szövettan)-ről.
Az axon az idegsejt sajátos szerkezetű, leghosszabb nyúlványa (tengelyfonál). Egy idegsejtnek csak egy axonja van, szemben a dendritekkel. Az idegsejttest neurondombjáról ered. Hossza az idegsejt típusától függően igen változatos lehet. Lehet igen rövid és hamar elágazó (agyi asszociációs neuronok), vagy igen hosszú, mint a gerincvelő pályarendszereiben, mint például az agykéreg mozgató részéről kiinduló akaratlagos mozgatópálya (pyramispálya), vagy a gerincvelő végtagokat ellátó idegei.
Kapcsolódó szócikkek
Források
- Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963-241-789-5
- Richard S. Snell: Clinical neuroanatomy (Lippincott Williams & Wilkins, Ed.6th 2006) Philadelphia, Baltimore, New York, London. ISBN 978-963-226-293-2