Armen Tahtadzsján

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Armen Tahtadzsján hatását különböző kontextusokban és helyzetekben. A technológiai téren gyakorolt ​​hatásától a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatásáig a Armen Tahtadzsján nagyon fontos és jelentős témának bizonyult. A történelem során a Armen Tahtadzsján döntő szerepet játszott annak a világnak a kialakításában, amelyben élünk, és fontossága továbbra is viták és elmélkedések tárgya a tudás különböző területein. Egy részletes és átfogó elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Armen Tahtadzsján számos oldalát, valamint a jelenre és a jövőre gyakorolt ​​hatását.

Armen Tahtadzsján
Született1910. május 28.
Şuşa
Elhunyt2009. november 13. (99 évesen)
Szentpétervár
Állampolgársága
HázastársaAlisa Davtian Takhtajan
GyermekeiLeon Takhtajan
Foglalkozása
  • botanikus
  • biológus
  • pteridológus
  • egyetemi oktató
  • növénygyűjtő
IskoláiJereváni Állami Egyetem (1929–1931)
Kitüntetései
  • A Szovjetunió Állami Díja
  • Lenin-rend
  • Szent Meszrop Mastoc érdemrend
  • Az Örmény SZSZK érdemes tudósa
  • Munka Vörös Zászló érdemrendje
  • Barátság Rendje
  • emlékérem az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban való bátor részvételért
  • Honored Scientist of the RSFSR
  • Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulójának emlékére adott jubileumi érem
  • Russian Federation Presidential Certificate of Gratitude
  • Honored Scientist of Armenia
  • Komarov prize (1969)
  • Szocialista Munka Hőse (1970)
SírhelyeSmolensk Armenian cemetery

Armen Tahtadzsján aláírása
Armen Tahtadzsján aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Armen Tahtadzsján témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Armen Tahtadzsján (örményül: Արմեն Թախտաջյան, oroszul: Армен Леонович Тахтаджян / Armen Leonovics Tahtadzsjan, a nemzetközi szakirodalomban: Armen Takhtajan, egyéb névváltozatok: Takhtadjan, Takhtadzhian; Oroszország, Azerbajdzsán, Hegyi-Karabah, Şuşa, 1910. június 10.Szentpétervár, 2009. november 13.) szovjet-örmény botanikus, a 20. századi növény-evolúciókutatás, növényrendszertan és növényföldrajz egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Érdeklődési területébe tartozik még a virágos növények morfológiája, a paleobotanika és a Kaukázus növényvilága. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Takht.”.

Tahtadzsján a leningrádi Komarov Botanikai Intézetben dolgozta ki 1940-ben zárvatermőkkel foglalkozó növényrendszertanát, ami elsősorban a növények közti filogenetikus kapcsolatok vizsgálta. Rendszere egészen az 1950-es évek végéig nem volt ismeretes a nyugati világban, ekkoriban kezdte levelezését és közös munkáját az amerikai botanikussal, Arthur Cronquisttel, akinek osztályozási rendszerében (Cronquist-rendszer) erősen kimutatható a Tahtadzsjánnal és más komarovi botanikusokkal váltott levelek hatása.

A Tahtadzsján-rendszer a zárvatermőket törzsként kezeli, ami két osztályt tartalmaz: a Magnoliopsida (kétszikűek) és a Liliopsida (egyszikűek) osztályokat. Ezeket alosztályokra, majd öregrendekre, rendekre, családokra bontja tovább. A rendszer hasonló a Cronquist-rendszerhez, ám inkább a magasabb rendszertani szinteken komplex, a rendekből és családokból pedig a kisebb méretet favorizálja, hogy a karakterisztikus és evolúciós kapcsolatok könnyebben megragadhatóak legyenek. Tahtadzsján rendszere a mai napig igen befolyásos rendszernek számít, ezt használja például a Montreali Botanikus Kert is.

Tahtadzsján szintén kidolgozta a növényföldrajzi régiók egy rendszerét.

Tahtadzsján az Orosz Tudományos Akadémia tagja, 1971-óta pedig az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia külföldi tagja (foreign associate).

Válogatott munkái

  • A. Takhtajan, Th.J. Crovello and A. Cronquist (1986). Floristic Regions of the World.
  • A. Takhtajan (1991). Evolutionary Trends in Flowering Plants
  • A. Takhtajan (1997) Diversity and Classification of Flowering Plants

Jegyzetek

  1. a b c Örmény Enciklopédia
  2. a b Armenian Concise Encyclopedia
  3. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Тахтаджян Армен Леонович, 2015. szeptember 28.
  4. http://www.portal.binran.ru/index.php, https://web.archive.org/web/20091217043258/http://www.portal.binran.ru:80/index.php
  5. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  7. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/pdf/10.1002/tax.613031, 2023. június 13.