A mai világban a Év az emberek széles köre számára kiemelt jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. A Év sokak figyelmét felkeltette, és heves vitákat váltott ki a társadalomban, az akadémikusoktól és a különböző területek szakembereitől a hétköznapi emberekig. A jelenség jobb megértése érdekében kulcsfontosságú, hogy a Év-et különböző nézőpontokból közelítsük meg, és elemezzük annak sokrétű következményeit. Ebben a cikkben a Év-hez kapcsolódó különféle szempontokat fogjuk megvizsgálni, és megvizsgáljuk annak hatását különböző összefüggésekben. Reméljük, hogy ezzel az elemzéssel hozzájárulhatunk a Év megértéséhez és átgondolásához, valamint a probléma hatékony kezeléséhez szükséges ötletek és javaslatok generálásához.
Az év vagy esztendő időszámításunk egyik meghatározó egysége, bizonyos egységül felvett időköz. Leginkább az az idő, melyre a Földnek szüksége van ahhoz, hogy a Napot körbejárja, és mely alatt az évszakok ugyanazon sorban ismétlődnek.
Létezik csillagászati és naptári év. Csillagászati év alatt az év valóságos (másodpercre pontos) időtartamát értjük, naptári éven pedig a csillagászati évben foglalt teljes napok számát. Az év jelölése a természettudományokban: a (az annum szóból), melyet SI-prefixummal láthatunk el.
Általánosan és leggyakrabban a naptári évet használjuk éveink meghatározásához. A naptári évet a Gergely-naptár szerint feloszthatjuk:
Nem szokás, de lehetséges tovább osztani az évet:
A Gergely-naptár szerint az év első napja január 1., az év közepe július 1-jére esik, míg az utolsó nap december 31.
Az évek számozását a Gergely-naptár Jézus születésének évével kezdi, azaz 1. január 1-jével (történészek valószínűsítik, hogy Jézus i. e. 4-ben született). Más naptárak, évszámozások is léteznek vagy léteztek, amelyekben az időszámítás kezdetét más időpontra tették (az évszámokat a Gergely-naptár szerint adjuk meg):
Csillagászati éven a Föld Nap körüli útjának egyszeri megtételét értjük. A csillagászati év időtartama többféleképpen is megadható; az alábbiakban négy változat leírását ismertetjük.
A sziderikus év az az időtartam, ami alatt a Föld az állócsillagokhoz képest megkerüli a Napot.
A tropikus év az az időtartam, mely a Fiktív egyenlítői középnap két egymást követő tavaszpont-áthaladása között eltelik.
A tropikus év hossza nem állandó: értéke a (8000 éves idő intervallum) T. évben: t = 365,242189669781 – 6,161870·10−6·T – 6,44·10−10·T², ahol T=(JD – 2451545)/36525
A képlettel számított hossz eltérése a távcsöves megfigyelésektől
Figyelembe véve az ókori csillagászati eseményeket, a hibaérték növekszik
/a két hibaérték között i. e. 45-re ΔTSM=12330 s és ΔTMB=46222 s különbség adódik/
Az anomalisztikus év az az időtartam, ami alatt a Föld napközelből újra napközelbe kerül, másképpen perihéliumtól perihéliumig tart.
Mivel a Föld precessziója miatt a tavaszpont vándorol az égbolton, és a perihéliumpont pedig más okok (Jupiter zavaró hatása és általános relativitáselmélet) miatt, ezért ezeknek az éveknek a hossza eltér.
A drakonikus év: a Napnak a Hold felszálló csomópontján való két egymást követő áthaladása közötti időtartam.
A tanév egy két éven átívelő periódus, mely az északi féltekén általában szeptember elejétől június közepéig tart. A nyári szünetet a megelőző tanévhez tartozónak tekintjük.
A tanévhez hasonló módon alkalmazzák.
A multinacionális cégeknek nemzetközi összehasonlíthatósági szempontból lehetőségük van a naptári évtől eltérő adóévet létrehozni, így adóügyi beszámolóikat bizonyos esetekben ennek megfelelően készítik el.
A standard Julián-nap /JD/ hossza: