A Narva (folyó) téma a történelem során vita és vita tárgya volt. A Narva (folyó) eredetétől napjainkig létfontosságú szerepet játszott a társadalom különböző területein. Ebben a cikkben a Narva (folyó) különböző aspektusait és perspektíváit vizsgáljuk meg, elemezve annak kultúrára, politikára, gazdaságra és más területekre gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk a Narva (folyó)-hez kapcsolódó aktuális trendeket és annak a kortárs világra gyakorolt hatását. Egy kimerítő elemzéssel arra törekszünk, hogy rávilágítsunk a Narva (folyó) fontosságára és relevanciájára a jelenlegi kontextusban, átfogó és naprakész jövőképet nyújtva ezzel a nagyon releváns témával kapcsolatban.
Narva | |
Narva folyó a narvai Hermann-várral és Ivangorod erődítményével | |
Közigazgatás | |
Országok | Észtország Oroszország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 78 km |
Vízhozam | 399 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 56200 km² |
Forrás | Peipus-tó |
é. sz. 58° 59′ 14″, k. h. 27° 43′ 49″ | |
Torkolat | Balti-tenger, Finn-öböl (Narva-Jõesuu mellett) |
é. sz. 59° 28′ 12″, k. h. 28° 02′ 36″ | |
Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Narva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Narva (oroszul Нарва, németül Narwa) mintegy 78 km hosszan vezeti le Peipus-tó vizét a Balti-tengerhez. Narva-Jõesuu-nál torkollik a Finn-öbölbe. A folyó hajózható és ellátja a Narvai-víztározót, melyen a szovjet időkben erőművet létesítettek az áramtermelés számára. Róla van elnevezve az általános időszámításunk szerinti 6. évezred egyik már ismert, fontos kultúrája a Narvai kultúra, amely mezolitikumtól a feltételezések szerint egészen a bronzkorig élt.
A középkor végétől jelentős a folyó és a Peipus-tó, mint határ az orosz és az észt települések között a Baltikum területén. Észtország újbóli függetlensége óta (1991) ismét határfolyó Oroszország és a balti állam között, 2004. május 1-je óta pedig az Európai Unió keleti határa is egyben. A folyó felett található az Oroszország és Észtország közötti legfontosabb határátkelőhely (Narva-Ivangorod).