Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Jörmungandr milyen hatással volt a mai társadalomra. Megalakulása óta a Jörmungandr folyamatos vitákat váltott ki, és széles körű érdeklődést váltott ki a kutatás különböző területein. Az évek során a Jörmungandr különleges jelentést és relevanciát kapott, befolyásolva azt, ahogyan megértjük a minket körülvevő világot. Részletes elemzésen keresztül feltárjuk a Jörmungandr számos aspektusát, időbeli alakulását és jelenlegi valóságunk alakításában betöltött szerepét. Ez a cikk egy panorámaszerű és gazdagító víziót kínál a Jörmungandr-ről, azzal a céllal, hogy elősegítse jelentőségének jobb megértését és értékelését a jelenlegi környezetben.
Jörmungandr (Jörmungand, Midgard-kígyó, jelentése: "hatalmas rúd") egy lény a skandináv mitológiában. Az óriások nemzetségéhez tartozik, apja Loki, anyja Angerboda. Testvérei Hél és Fenrir farkas, féltestvérei Váli és Nárfi, valamint Szleipnir.
A kígyót, amikor már akkorára nőtt, hogy nem fért az Asgardban, Odin bedobta a világtengerbe. Ott olyan hosszú lett, hogy körbe éri a földet és a saját farkába harap. A Midgard-kígyó és Thor háromszor találkoznak.
Az Eddában így szerepel az esemény:
Jön sarja akkor
a hős Hlódünnek,
Ódin fia ordas
farkasra halált hoz.
Ölni őrjöngve
Midgard őrzőjét,
- minden hős elhagyja
lakhelyét majdan; -
lép kilenc lépést,
Fjörgun fia, sebben,
vissza a szörnytől,
mely állja az átkot.
Midgard-kígyót még úgy is nevezik: "a farkas fivére":
(idézet az Eddából)
Hamar kihúzta akkor
tetterős Tór
a veszett férget,
fedélzetre vonta;
farkas fivérére
zuhant a kalapács,
zúdult a hüllőre,
halántékát zúzta.